Végleg elbukott 170 milliárdnyi EU-pénzt a szomszéd ország: az ok a halogatás és a haverok
Visszatartott EU-pénzeket szerzett meg Románia, csakhogy ez a győzelem inkább vereség. Dragos Pislaru beruházási és európai projektekért felelős miniszter jelentette be pénteken: Romániának „350,7 millió eurót sikerült visszaszereznie az eredetileg felfüggesztett összegből”, ugyanakkor „458,7 millió eurót veszít a korábbi években késve, hiányosan vagy rosszul végrehajtott reformok miatt”. A végleg elvesztett összeg forintban majdnem 170 milliárdra rúg.
Magyarországon is ráirányította a figyelmet a visszatartott uniós pénzekre a választás, hiszen a győztes a visszaszerzésüket ígérte. Ez azonban aligha ígérkezik gyors diadalmenetnek, inkább hosszú harcnak és alkudozásnak.
A román miniszter emlékeztetett rá: a kérelmet az uniós összegre 2023. december 15-én nyújtották be, amikor a kapcsolódó reformokat „már megfelelően végre kellett volna hajtani”.
Később, 2025 májusában az Európai Bizottság úgy döntött, hogy részben felfüggeszt bizonyos összegeket, mivel több reformot nem kielégítően hajtottak végre. Románia ezután korrekciós időszakot kapott, és 2025. november 28-án további indoklásokat nyújtott be. Sajnos a bizottság úgy döntött, hogy négy fontos mérföldkövet nem oldottak meg megfelelően
– írta Facebook-bejegyzésében Dragos Pislaru a HotNews híre szerint.
Visszatartott EU-pénzek: a legnagyobb veszteséget az energiaszektor állami vállalatai miatt szenvedték
- Az európai alapokért felelős miniszter elsőként a különnyugdíjak reformját említette, „egy nehéz ügyet, amely hat halasztást szenvedett el az Alkotmánybíróságon, ami miatt a bizottsággal egyeztetett határidőt messze túllépték”. Ebben a fejezetben érte el Pîslaru szerint „a 3. kifizetési kérelem legfontosabb sikerét”: a kezdetben felfüggesztett 231 millió euróból 166 millió eurót visszaszerez, a többit azonban elveszíti.
- Az állami cégek felügyeletét ellátó AMEPIP-re és az állami vállalatok irányítására vonatkozó fejezet esetében a miniszter szerint Románia 132 millió eurót tudott visszaszerezni.
- Ezzel szemben az energiaszektor állami vállalataira vonatkozó mérföldkőnél Románia a kezdetben felfüggesztett összegből 48 millió eurót visszakap, de 180 millió eurót elveszít – mondta Pislaru.
Az állami közlekedési vállalatok – például a CNAIR, CNIR, CFR, Metrorex és CFR Calatori – esetében Románia a felfüggesztett összegből 4,5 millió eurót visszaszerez, de 15,4 millió eurót elveszít.
A miniszter megnevezte, kik a felelősök a hatalmas veszteségért
Ahol volt politikai akarat, mint például a különnyugdíjak esetében, Románia a pénz nagy részét visszaszerezte. Ahol azonban a reformokat éveken át halogatták, különösen az állami vállalatok területén, Románia jelentős összegeket veszített
– ecsetelte a miniszter.
Kifogásolta, hogy „nem lehet egyszerre európai forrásokat igényelni, és közben pártközeli embereket kinevezni az állami vállalatok vezetésébe”, valamint hogy „nem lehet bizalmat kérni Brüsszeltől, miközben Bukarestben csak színlelik a szakmai alapú kiválasztást”.
Kit tart felelősnek a miniszter?
Dragos Pislaru szerint „minden politikus felelős ezeknek az összegeknek az elvesztéséért, aki minden alkalmat kihasznált arra, hogy elhalassza vagy megakadályozza a valódi reformokat, attól félve, hogy elveszíti kiváltságait”.
Minden politikus, aki szeretőit, testvéreit és unokaöccseit nevezte ki állami vállalatok élére. Nem szakmai és becsületes embereket. Minden politikus, aki az állami költségvetést személyes gazdagodás lehetőségének tekintette, nem pedig a románok iránti kötelességnek. Minden politikus, aki bizalmatlansági indítvánnyal akadályozza Románia modernizációját, mert ez a modernizáció a közpénzek kifosztásának megállítását jelenti
– tette hozzá, utalva a Bolojan-kormány ellen most benyújtott indítványra.
