Félbemaradhat Paks II.? Ettől tartott Orbán Viktor, egész Magyarország belerendülne – itt a lista a következményekről
A Paks II. Atomerőmű a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szerint építés alatt álló atomerőmű, ami azt jelenti, hogy jogi, műszaki és iparszervezési értelemben Magyarországnak szűk a mozgástere a kivitelezés módosításával és leállításával kapcsolatban – mutat rá az Atombiztos blog mérnök szerzője.
A Paks II. Atomerőmű beruházása leállítható, de óriási veszteség lenne egész Magyarország számára
Egy ilyen volumenű nemzetstratégiai beruházásnál kardinális kérdés, hogy Magyarország vállalja-e egy félbehagyott nukleáris beruházás súlyos gazdasági, ellátásbiztonsági és hitelességi következményeit. A cikk szerzője szerint, ugyan félbehagyhatják a beruházást, ha az új kormány ezt akarná, de ez lenne a legdrágább és legkárosabb forgatókönyv. "Itt sokk milliárd eurós nagyságrendű államközi konstrukcióról, számtalan megszerzett engedélyről, építés alatt álló atomerőműről, hosszú gyártási és kivitelezési láncról, valamint az egész magyar villamosenergia-rendszer jövőjét meghatározó kapacitásról beszélünk."
A Paks II.-höz kapcsolódó eredeti államközi konstrukcióban az orosz fél 10 milliárd eurós hitelkeretet biztosított, a teljes projektköltséget pedig eredetileg 12,5 milliárd euró körül határozták meg.
Egy ilyen beruházás félbehagyása nemcsak súlyos pénzügyi veszteséget és további költséget jelentene, hanem hosszú évekre megrendítené Magyarország beruházói és finanszírozói hitelességét is.
A blog szerint az is lényeges, hogy a Paks II. műszaki alapja valóban az orosz 3+ generációs VVER-1200 típusú technológia, de a beruházás nemzetközi összefogásban valósul meg, azaz az erőmű többi részének kivitelezésében és a beszállítói láncban számos magyar, amerikai, nyugat-európai – francia, német, osztrák, svéd, svájci és holland – vállalat vesz részt. A projekt hátterében ráadásul a kezdetektől jelen van az a célkitűzés is, hogy a beszállítói és alvállalkozói munkák akár 40 százaléka magyar vállalkozásokhoz kerüljön.
Amikor Orbán Viktor arról beszélt, hogy abban hibáztak, hogy a beruházás nem készült el hamarabb, abban minden bizonnyal jelentős igazságelem van. A 2009-es parlamenti elvi hozzájárulástól számítva valóban világosan látszik, hogy ha a nukleáris beruházás előkészítését, engedélyezését és kivitelezését nem lassítják elhúzódó politikai viták, brüsszeli eljárások, jogi támadások, exportengedélyezési nehézségek és a háborús-szankciós környezetből fakadó akadályok, akkor ma sokkal előrébb tarthatna a projekt. A csúszások jelentős része nem műszaki szükségszerűségből, hanem politikai és bürokratikus akadályoztatásból fakadt – mutatott rá a cikk.
A Paks II. össznemzeti érdek
A Paks II. Atomerőmű egy nemzetgazdasági, ellátásbiztonsági, versenyképességi és társadalompolitikai jelentőségű beruházás. Magyarországnak a következő évtizedekben is szüksége lesz nagy mennyiségű, időjárástól független, alacsony változó költségű, karbonmentes villamos energiára. Ezt sem napelemekkel önmagukban, sem importtal, sem kizárólag gázerőművekkel nem lehet stabilan és megfizethetően biztosítani.
A mérnök szerint Paks II. éppen azért össznemzeti érdek, mert a magyar ipar versenyképessége, a lakosság megfizethető áramellátása, az ország importkitettségének érdemben csökkentése és a klímavédelmi célok teljesítése egyszerre függnek attól, hogy lesz-e a 2030-as évek első felében új nukleáris alaperőművi kapacitásunk.
