Zelenszkijt hátba szúrták: orosz olaj vásárlásába kezd a nyugati szövetségesek egyik legfontosabb országa – már várják az első tankhajót
Japán negyedik legnagyobb olajfinomító vállalata, a Taiyo, orosz olajat a közel-keleti beszállítások alternatívájaként. A japán Energiaügyi Minisztérium részeként működő Természeti Erőforrások és Energiaügyi Ügynökség egyik magas rangú tisztviselője szerint az ügynökség kérte fel Taiyót az olaj megvásárlására – írja az epravda.
Japán a közel-keleti ellátási zavarok miatt ismét orosz olajhoz nyúl
A MarineTraffic szerint az ománi zászló alatt hajózó Voyager tartályhajó Szahalin déli csücskéből indult, és várhatóan május 3-án, vasárnap köt ki a japán Ehime prefektúrában.
Ugyan a Voyager amerikai szankciók hatálya alatt áll, de a Taiyo közlése szerint a Szahalin-2-től származó azonnali olajvásárlásokra nem vonatkoznak szankciók.
Ez az orosz olaj könnyebb, mint a közel-keleti, amelyre Japán olajvásárlásának 95 százalékét tették ki az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása előtt.
A Taiyo szerint gond nélkül képes lesz feldolgozni ezt az olajat, ami nem meglepő, tekintve, hogy Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója előtt szahalini olajat használt.
A Finn Energia- és Tiszta Levegő Kutatóközpont adatai szerint márciusban Oroszország tengeri úton szállított nyersolaj-exportjából származó bevételei 115 százalékkal nőttek az előző hónaphoz képest. Oroszország teljes fosszilis tüzelőanyag-exportból származó bevétele pedig 52 százalékkal nőtt, és elérte az elmúlt két év legmagasabb havi adatát.
Olyan kapós az orosz olaj, hogy drágább is lehet, mint a Brent
Oroszország és Irán is alaposan kihasználta az amerikaiak engedékenységét, ömlött az iráni és az orosz olaj márciusban Ázsiába, ahol a leginkább megszenvedik a Hormuzi-szoros zárlatát és az energiahordozók hiányát. Moszkva és Teherán is vagyonokat keresett az elmúlt hónapban, és a nagy üzletnek még nincsen vége.
Az Indiába exportált orosz olaj mennyisége majdnem megduplázódott márciusban, az iráni kivitel pedig a Kpler árupiaci szolgáltató adatai szerint összességében 7 százalékkal haladta meg az elmúlt 12 hónap átlagát, és elérte a napi 1,84 millió hordót.
Irán csak Indiába 80 százalékkal több olajat szállított, mint az előző hónapban, napi 130 ezer hordónyit.
Ezt akarta Washington megakadályozni, amikor az amerikai haditengerészet blokád alá vette a Hormuzi-szorost – kérdés, hogy milyen sikerrel. A Bloomberg múlt heti tudósítása szerint ugyanis legalább két, becslések szerint négymillió hordó olajjal megrakott szupertanker kicselezte a héten az amerikai hadihajókat, és kijutott a Perzsa-öbölből.
A régióbeli többi országból származó olajexport a Hormuzi-szoroson keresztül 86 százalékkal zuhant a februárihoz képest, a Kpler adatai szerint március 6. óta gyakorlatilag megszűnt. Az Egyesült Arab Emírségekből 37, Kuvaitból 80 százalékkal kevesebb olajat exportáltak.
A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint több mint napi 13 millió hordó nyersolaj esik ki a piacról az iráni háború előtti szinthez képest, ha folytatódik a Hormuzi-szoros zárlata – ez a globális ellátás több mint 10 százaléka.
Ezt használja ki Oroszország, amely az előző 12 havi átlaghoz képest 6 százalékkal, napi 5,31 millió hordóra növelte az olajexportját, és
április eleje óta még jelentősebben megugrottak a szállítások a Kpler szerint.
A kereslet felfelé hajtja az orosz olaj árát is.
Ez mélypont, az EU nekiment a fél világnak: Kínától kezdve Indiáig mindenkit felszólított az orosz olaj miatt – „Keressenek más alternatívát”
Az Európai Unió arra kéri a délkelet-ázsiai államokat, hogy keressenek alternatívát az orosz olaj helyett az üzemanyaghiány enyhítésére. Számos ázsiai ország, amely a Perzsa-öbölből származó üzemanyag fő felvevőpiaca, Oroszországhoz fordult az ellátási problémák és az árak emelkedésének enyhítése érdekében.
