Rekordszámú, 277 nagyobb támadást követtek el segélyszervezetek munkatársai ellen szerte a világon 2019-ben – mondta el egy független humanitárius kutatószervezet hétfőn.
A rajtaütésekben 483 segélymunkást meggyilkoltak, elraboltak vagy megsebesítettek
– számolt be a Humanitarian Outcomes nevű csoport. Még sohasem volt példa ilyen sok támadásra azóta, hogy a szervezet 1997-ben elkezdte feljegyezni a hasonló eseteket.
Jan Egeland, a Norvég Menekültügyi Tanács főtitkára kiemelte: fontos a humanitárius szervezetek munkatársainak védelme, különben nem fognak eljutni a szállítmányok a legnagyobb szükséget szenvedőkhöz.
Bár a támadások érintettjeinek száma nőtt, a halálesetek száma kissé csökkent a tavalyelőtti adatokhoz képest.
2018-ban 131 segélymunkás vesztette életét, 2019-ben pedig 125 – negyven százalékuk egészségügyi dolgozó volt.
Korábban sohasem volt ilyen magas az egészségügyi dolgozók aránya a meggyilkolt segélymunkásokon belül.
A legtöbb támadás Szíriában történt tavaly: 47 rajtaütésben különféle segélyszervezetek 36 munkatársa vesztette életét. Eközben a Kongói Demokratikus Köztársaságban nőtt a leginkább a humanitárius dolgozók elleni támadások száma. A 27 incidens csaknem fele az ebolajárvány ellen küzdő egészségügyi dolgozók ellen irányult – tájékoztatott a Humanitarian Outcomes.
A csoport munkatársa, Abby Stoddard elmondta, hogy azt is vizsgálták, hogyan alkalmazkodnak a humanitárius szervezetek a nagyobb járványok jelentette kihívásokhoz. Stoddard rámutatott: egyelőre nem tapasztalták, hogy fokozódott volna az erőszak a koronavírus-járvány miatt.
A szakértő elmondta: a segélymunkások elleni támadások többségét nem állami fegyveres csoportok követték el. Aláhúzta: az erőszak nem csak a donorokat rettenti el, és még nagyobb hátrányba hozza a már amúgy is szükséget szenvedőket, de a dolgozók biztonsága elsődleges szempont annak eldöntésében, hogy a segélyszervezetek hol és milyen munkát vállalnak el.
