A GDP több, mint ötödét kárenyhítő csomagokra költjük

Eddig 600 milliárd forintot költöttünk a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos védekezésre – mondta Berczik Ábel, a Pénzügyminisztérium államháztartási szabályozásért, humán és önkormányzati költségvetésért felelős helyettes államtitkára a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) online konferenciáján. Hangsúlyozta a pandémia miatt Magyarországon a 2020-as költségvetést át kellett rendezni, a két fő entitás a járvány elleni védekezési alap és a gazdaságvédelmi alap volt.

A Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára szerint az Európai Unió országai jelentős mértékű kárenyhítő csomagokat fogadtak el.

Magyarország a bruttó hazai össztermék (GDP) arányában 22,9 százalékot fordít kárenyhítésre, a bevezetett intézkedések gazdasági léptéke meghaladja a 10 600 milliárd forintot is.

Hozzátette: hazánkat csak Németország előzi meg, ahol járvány okozta gazdasági visszaesést GDP arányosan 32,3 százalékos ráfordítással támogatják.

A pandémia bénítólag hat a magyar gazdaságra

– mondta. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) számításai szerint Magyarországon 6,1 százalékos gazdasági visszaesés lesz, a kormány ettől optimistább és 5 százalékos csökkenéssel számol – tette hozzá. Példaként említette, hogy a kormány a 2020-as költségvetés tervezésekor – még amikor a járványt nem is sejtették – 4 százalékos gazdasági növekedéssel számolt egy százalékos államháztartási hiányt feltételezve, ezzel szemben most nyolc százalékos hiányra készülnek.

Magyarországon GDP arányosan a kiadások 6,6 százalékát költjük egészségügyre, ebben a köz-és magánkiadások is szerepelnek, ezzel az uniós országok között az alsó harmadban foglalunk helyet a visegrádi országokkal közösen.

A járvány helyzet miatt az elfogadott költségvetés alapján elmondható, hogy 2019-ről 2021-re több mint tíz százalékkal növekednek az egészségügyi kiadások, és ebben még nem szerepel az orvosok béremelése, ami 100 milliárd forintot tesz ki – tette hozzá az államtitkár.

A koronavírus-járvány első időszakában az elektív (előre tervezett) műtéteket el kellett halasztani, viszont ősszel a beteget nagy része nem tért vissza, nem jelent meg újra az ellátórendszerekben, mondta Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnöke a META konferencián. A kórházak finanszírozását kiemelve utalt arra, hogy a járvány tavaszi időszakában elég lett volna fenntartani az átlagfinanszírozást március és május között, augusztus helyett. Szeptemberben pedig nagyon nagy teher zúdult az ellátórendszerre, mert fel kellett venni a normál üzemmódot, és pluszban azokat a beteget is el kellett látni, akik az elmúlt hónapokban várakoztak, és ezt a betegszám emelkedést az intézmények az extra finanszírozással meg is tudták oldani az intézmények. A kórházak adósságával kapcsolat megjegyezte,

jelenleg 41 milliárd forint kifizetetlen számlával rendelkeznek a kórházak,

ez az adósságállomány ugyan alacsonyabb, mint egy évvel korábban, de idén sok ellátás elmaradt a covid-19 miatt.