Mi a hidrogéntechnológia gazdasági jelentősége?
A hidrogén a Földön a vízben, vagy szénhidrogénekben kötött formában található, szinte kifogyhatatlan mennyiségű energiahordozó és alapanyag. A hidrogén átalakítása elektromos áram vagy hőenergia termelésére fordítható, amely során csupán víz keletkezik környezetszennyezés nélkül. A hidrogéngazdaság jelentősége abban rejlik, hogy az egyre növekvő energiaigényt környezetkárosítás nélkül globálisan kielégíthetővé válik. Továbbá megszűnik az ország energiaellátási függősége a kőolaj- és földgázimporttól, megerősíti a gazdaság erejét innovatív termékekkel és javítja a vállalatok piaci esélyeit. Hosszú távon megvalósíthatóvá válik a decentrális elektromos áramszolgáltatás – a veszteséges magasfeszültségű vezetékhálózat nélkül.
Milyen eljárásokkal lehet hidrogént termelni és tárolni?
A víz elektrolízise útján atomerőművek éjjeli áramával is lehet termelni – a japán erőművekben ez már bevett gyakorlat, de a fenntartható hidrogéngazdaság a zöld hidrogénen alapul, amely kinyerése megújuló energiából történik. A hidrogén tárolás szempontjából is az egyik legjobb választás, mert veszteség nélkül szállítható és tárolható. Az energiatermelés során a globális ökológiai, valamint a gazdaságossági hatásfokot kell szempontként tekinteni. A hidrogéntermelés esetében az ökológiai lánc a gyártási berendezés előállítása kivételével emissziómentes. A hidrogénnek minden jelenleg ismert technológiánál kisebb az ökológiai lábnyoma, kimeríthetetlen mennyiségben áll rendelkezésre, és független a nagy energiaszállítóktól. Az egyetlen hátránya talán az, hogy még viszonylag magasak a költségei.
Melyik ipari területeken terjedt el a hidrogéntechnológia?
A hidrogén alkalmazása valójában már széles körben elterjedt az ipari folyamatokban. Például az energiagazdálkodásban akár energiahordozóként, vagy a közlekedésben, a belsőégésű motorokban üzemanyagként is szolgál. De használja a vegyipar, a gyógyszeripar, az élelmiszeripar, valamint a mezőgazdaság, a fémfeldolgozó- és az üvegipar is.
Milyen elvek szerint lehet a hazai hidrogéngazdaság bevezetésére felkészülni és megvalósítását előkészíteni?
Minden új technológia bevezetése rendkívül körültekintő felméréseket, vizsgálatokat és tervezést követel meg. Nem szabad a múlt hibáit megismételni, amelyet az emberiség az azbeszt, a hűtőfolyadék (freon), műanyag, bioüzemanyag és jelenleg a lítium-akkumulátor bevezetésével elkövetett. Az egyik biztonsági intézkedés a hibás döntések elkerülésére az interdiszciplináris csapatmunka, a jelen esetben a Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform létrehozásával megvalósul. A másik az egész hidrogén értéktermelő lánc mentén történő kutatásra van szükség. Továbbá a nemzetközi kitekintés támaszt nyújt a megkezdett irány igazolására, a legjobb partnerek kiválasztására és megóv a kerék újra feltalálásától. Meg kell nézni, hogy kik csinálják a legjobban, és meg kell tőlük tanulni.
Mi a legnagyobb probléma a lítium-akkumulátorokkal?
A koncepció globális ökológiai lánca fenntarthatatlan, a hibás szemlélet a lokális emissziómentes üzemetetés egyedüli kritériumán alapul. Mivel a lítium kémiailag rendkívül reakcióképes elem, ezért csak lítiumkarbonát formájában szállítható az akkumulátorgyárakba. Ott az elektróda gyártáshoz szükséges tiszta lítium kinyerése egy kémiai folyamatban történik, amely során minden kilowattóra kitermelésénél 150-200 kilogramm szén-dioxid szabadul fel. A másik elektróda gyártásához szükséges elem a kobalt kibányászása Kongóban embertelen körülmények között történik. Az akkumulátor, mint különlegesen veszélyes hulladék ártalmatlanítása, a beépített nyersanyagok újrahasznosítása kezelése világszerte máig nyitott kérdés.
Mely területeken lehetne nagy előrelépés a hidrogéntechnológia által a közeljövőben?
A közlekedés terén viszonylag gyorsan és nagy előrelépést lehetne tenni, az első hidrogén belsőégésű motoros autókat a BMW már évekkel ezelőtt megcsinálta, ezek a motorok nem dízelt, hanem hidrogént égettek. Száz készült belőle, és hibátlanul működtek. A piacon kevés vásárlóra talált a hiányzó infrastruktúra miatt. A mai tárolási technológiával ez a koncepció rövid úton meghonosodhatna. A másik terület az energetika, a hidrogén ugyanis az energia tárolására és szállítására is alkalmas, eltűnnének a magasfeszültségű vezetékek, és létrejöhetne a decentrális energiaszolgáltatás, valamint elérhető lenne az energiafüggetlenség. Ezt a németek is tudják, nem véletlen, hogy a hidrogéntechnológia irányába mennek: évente 400 hidrogén tankoló állomást telepítenek, és tudósok tízezrei dolgoznak a technológián.
Ön hogyan vezetné be Magyarországon a hidrogéntechnológiát?
Először meghonosítanám a négy alaptechnológiát, előállítást, tárolást, szállítást és tankolást, ezt követően lehet bevezetni az egyes iparágakba, de ehhez stratégiára van szükség, amely egy rendező elv szerint épül fel. A platform célja is ehhez illeszkedik, hogy a tervezgetésen túl a megvalósulást segítse.
Prof. Anisits Ferenc magyar gépészmérnök, a Budapesti Műszaki Egyetemen végezte tanulmányait, a TU Braunschweig egyetemen doktorált és a Debreceni Egyetem választotta címzetes professzorává. A közel húszéves vezetése alatt a BMW dízelmotor kutatás és fejlesztési központja három motorgenerációt fejlesztett ki. Továbbá a nevéhez fűződik számos innováció, amely irányt szabott a modern dízelmotorok tovább fejlesztésének.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.