A teljes egészében szerdán megjelenő beszélgetés részleteit a Gazeta Polska Codziennie lengyel konzervatív napilap közölte egy nappal korábban. Arra az újságírói felvetésre reagálva, hogy az EU-ban egyesek alá akarják rendelni maguknak Lengyelországot, rákényszerítve „saját értékeiket”, Kaczynski kijelentette:
néven nevezném ezeket a törekvéseket, azzal szembesülünk, hogy meg akarnak fosztani szuverenitásunktól, még a kultúra terén is.
A Varsó és Brüsszel közötti vitát Kaczynski az 1989-es rendszerváltás előtti Lengyelország helyzetére utalva magyarázta, felidézve:
a Szovjetunió szempontjából megengedhetetlen volt a kis magángazdaságok létezése, az akkori Lengyelországban ezek mégis működtek. A katolikus egyház tevékenysége a szovjet rendszer szempontjából szintén elfogadhatatlan volt, Lengyelországban az egyház mégis működött, akkor is, amikor üldözték.
Lengyelország „természetesen teljesen alá volt rendelve Moszkvának, bizonyos különbözőség mégis megmaradt” – szögezte le, majd folytatta: az uniós intézmények jelenleg azt követelik, hogy a lengyelek „értékeljék át egész kultúrájukat, vessék el mindazt, ami számukra fontos”.
Lengyelország ebbe nem egyezik bele – hangsúlyozta a pártelnök. „Mindenképpen védeni fogjuk identitásunkat, szabadságunkat, szolidaritásunkat. (...) Nem engedjük, hogy pénzzel terrorizáljanak” – jelentette ki.
Arra a kérdésre, hogy Varsó megvétózza-e emiatt az EU 2021 utáni költségvetési tervezetét, valamint a koronavírus-járvány utáni gazdasági élénkítést célzó helyreállítási alap tervét, Kaczynski elmondta: „Megvétózzuk. Ha folytatódnak a fenyegetések és a zsarolás, keményen védeni fogjuk Lengyelország létérdekeit”.
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő alapvetően üdvözölte az uniós keretköltségvetés május végén bejelentett megemelését és az új helyreállítási alap tervét.
Az utóbbiból Lengyelországnak 63,8 milliárd euró jutna, a költségvetésben a kohéziós és az agrárpolitikára szánt alapokból pedig Varsó az eddig tervezettekhez képest 2 milliárd euró többletre számíthat.
Későbbi tárgyalások során azonban felmerült, hogy Brüsszel a jogállamisági kritériumokhoz kötné az uniós források felhasználását.
Ezt viszont Varsó ellenzi, a jogállamisági kritériumok homályosságával érvelve, valamint azzal, hogy az ilyen megoldás nem támaszkodik az uniós alapszerződésekre. Morawiecki szeptember végén ellenezte azt a német javaslatot, hogy a jogállamisági elvek megsértéséből adódó pénzügyi károkról az EU miniszteri szaktanácsa döntsön, többségi szavazással.
Az uniós költségvetésről folytatott megbeszéléseket az Európai Parlament tárgyalói múlt csütörtökön felfüggesztették, jelenleg a tagországi kormányok képviselőit tömörítő Tanács új ajánlatára várnak. A tagállamok között nincs megegyezés a jogállamisági feltételrendszerről, a helyreállítási alapról pedig egyes tagállamok csak a költségvetés elfogadása után akarnak dönteni.
