A magyar emberek kétharmada vallja magát stresszesnek, a megkérdezettek fele az elmúlt hónapokban jóval többet aggódik – derült ki az Ipsos és a Huawei Technologies 10 országban végzett, nemzetközi kutatásából.
A 66 százalék kiugróan magas, Európában a magyarok a legstresszesebbek. A koronavírus drasztikus változást hozott, felforgatta mindennapjainkat, a szorongás és a stressz pedig kihatással van megszokott életünkre:
a magyar emberek közel fele (44 százalék) fáradékony, 21 százalékuknak érezhetően csökkent az önbizalma.
A stressz a 21. század rákfenéje
Egyre gyakrabban emlegetik a stresszt, mint a 21. század egyik fő betegségét, melyet hétköznapi teendőink váltanak ki belőlünk. A napi hajtás, a környezet nyomása, a család és barátok, valamint az előttünk álló nehézségek erősen befolyásolják közérzetünket. Ezen az elmúlt hónapok bizonytalansága sem segített.
Az Ipsos nemzetközi, fogyasztói elégedettségi felmérésében arra kereste a választ, hogyan változott meg a lakosság életmódja és életminősége a Covid-19 megjelenése óta.
A Huawei megbízásából készített, mintegy 10 európai ország lakosaival végzett kutatásából kiderül,
a magyarok 22 százaléka szerint rosszabbodott az életminőségük az elmúlt néhány hónapban.
Legtöbben a pénzügyi helyzetük romlását tapasztalták, (37 százaléka érzékelt negatív változást ezen a téren), majd a fizikai állapot következett: 24 százalék vélte úgy, hogy rosszabb bőrben van a pandémia megjelenése óta, sőt, romlott a válaszadók alvásának a minősége is (25 százalék nyilatkozott így).
A széles körben elterjedt stressz letaglózó, figyelembe véve, hogy a megkérdezettek 66 százalék vallja magát közepes mértékben vagy nagyon stresszesnek, és ennek nagy része a közelmúlt változásaiból adódik (48 százalék szerint emelkedett a stressz-szintje az elmúlt pár hónapban).
Anyagi és lelki bizonytalanság
A felmérés azt mutatja, hogy szinte minden vizsgált európai országban megváltozott az emberek stressz szintje. A hazai válaszadók a stressz legfőbb okaiként a pénzügyi nehézségeket, a bizonytalanságérzetet, az egészségügyi problémákat, valamint a munka elvesztésének félelmét jelölték meg.
Az első szempont a válaszadók 49 százalékát zavarja, a másodikat és a harmadikat pedig 35, illetve 27 százalékuk említette. A teljes európai népesség esetében
a leggyakrabban jelzett stressztényezők közé tartozik az anyagi helyzet és az alvás minősége.
Érdekes módon a felmérésből az is kiderült, hogy az emberek 22 százaléka elégedetlen az életének jelenlegi minőségével, míg 30 százalékuk az alvás minőségével és 25 százalékuk testalkatával.
Zenével a stressz ellen
A stabilitás hiánya és az állandó bizonytalanság miatt kényelmetlenül érezzük magunkat és idegesebben reagálunk a körülöttünk zajló eseményekre. Érdekesség, ahogy mindegyikünk másképp reagál a stresszre, úgy sokféle megoldást alkalmazunk ennek enyhítésére.
A beszélgetés családtagokkal, barátokkal (93 százalék), valamint a zenehallgatás (91 százalék) a leggyakoribb, de előkelő helyen szerepel a stresszoldásban az önmagunkra fordított idő (87 százalék), a filmek, sorozatok nézése és egy kellemes séta (egyaránt 84-84 százalék).
A válaszadók 70 százaléka utazással kapcsolódik ki,
ugyanakkor mozgással csak igen kevesen. 34 százalékuk fut, míg 28 százalékuk megy le rendszeren,
vagy néha az edzőterembe, hogy ott vezesse le a felgyülemlett stresszt.
Nyugodtság, fél egészség
A stresszérzet mögött számos tényező áll, hasonlóan az általa kiváltott hatásokhoz. Sokszor a hangulatunk és az általános közérzetünk befolyásolásán kívül az élet más aspektusaiba is átfordul.
A Huawei és az IPSOS vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a stressz fokozott fáradékonysággal, alvási problémákkal és szorongással jár. Ráadásul nemcsak stresszesek vagyunk, hanem különféle egészségügyi tünetek is megjelenhetnek –
leggyakrabban a kimerültség, energiahiány (44 százalék).
Érdemes kiemelni, hogy a magyarok több mint harmada (38 százalék) szenved alvászavaroktól, a szorongás pedig 29 százalékuknál jelentkezik rendszeresen.
