Magyarország kormánya elkötelezett a vidéki kistelepüléseken élők életminőségének javítása és a vidéki térségek fejlesztése iránt, ezért a 2019-ben indított Magyar falu program után idén a Digitális Jólét Programmal együttműködve elindul a kistelepülések vonzerejének és élhetőségének javítását különböző digitális, illetve okos megoldásokkal hatékonyan segítő Digitális falu program is
– jelentette be Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos a Digitális Jólét Program – Civitas Sapiens'20 okos város online konferenciáján.
A Digitális Jólét Nonprofit Kft. pénteki közleménye szerint a Digitális Jólét Program Civitas Sapiens Okos Város Tudásközpontja immáron második alkalommal rendezte meg a magyar smart city univerzum fejlesztéseit és ötleteit bemutató Civitas Sapiens'20 okos város konferenciát.
Gyopáros Alpár a közlemény szerint elmondta:
az induló Digitális falu program célja a kistelepülések vonzerejének és élhetőségének javítása digitális megoldásokkal.
A program konkrét és kézzel fogható termékekkel, szolgáltatásokkal kezeli majd a vidéket érintő kihívásokat, annak érdekében, hogy tovább növelje a magyar falvak megtartó erejét és az ott élők életszínvonalát.
Gál András Levente, a DJP szakmai vezetője és a Nemzeti Adatvédelmi Ügynökség (NAVÜ) ügyvezetője kiemelte: a digitális közigazgatás legfontosabb építő elemei a tiszta adatok és hasznos robotok, illetve az okos algoritmusok. A digitális államkormányzás tapasztalatai valamennyi magyar településen alkalmazhatóak. A digitális közigazgatás szempontjából is fontos volt, hogy szeptemberben a kormány elfogadta Magyarország mesterséges intelligencia (MI) stratégiáját.
Az MI stratégiában megjelölt célok eléréséért és a feladatok koordinálására alakult meg többek között a NAVÜ, amelynek célja a hazai adatgazdálkodás kialakítása, a nemzeti adatvagyon és a keletkező digitális adatok rendszerbe foglalása, illetve az adatnak, mint magánjogi és közjogi jószágnak az értelmezése, szabályozása
– sorolta.
Kis Norbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fejlesztési rektorhelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyetemek is részt vesznek az okos programok fejlesztésében. A járványhelyzet miatt a felsőoktatásban a digitális átállás jelentősen, akár 5-6 évvel is felgyorsíthatja az ilyen típusú fejlesztéseket.
A konferencia részeként nemzetközi jó gyakorlatokról is hallhattak az érdeklődők, maláj, lengyel, amerikai, finn és uniós szakemberek előadásaiban. Mindezekkel párhuzamosan tartották az MCC-DJPLab Smart City Challenge döntőjét, melyen egyetemista csoportok mérkőztek meg okos egyetemvárosok innovációira irányuló ötleteikkel.
