Az MNB szerint Magyarország a következő évtized gazdasági nyertese lehet
Magyarország a következő évtized gazdasági nyertese lehet, ha időben felismeri a járvány utáni világ meghatározó folyamatait
– hangsúlyozták gazdasági szakértők és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetői szerdán, Matolcsy György Egyensúly és növekedés című könyvének online bemutatóján.
Az MNB elnökének kötete először 2015-ben jelent meg Egyensúly és növekedés: konszolidáció és stabilizáció Magyarországon, 2010-2014 címmel.
Patai Mihály MNB-alelnök a bemutatón elmondta, hogy az új kötet az azóta eltelt öt év tapasztalataival bővült. Kifejtette, hogy a járvánnyal példátlan növekedési szakasz ért véget, amelynek legfontosabb intézkedései a Növekedési hitelprogram (Nhp) meghirdetése, az alapkamat csökkentése, a devizahitelek forintosítása, valamint a sok ellenállást kiváltó különadók voltak.
A költségvetési túlköltekezés leállítása és a bevételek újragondolása 2012-re tartós egyensúlyt teremtett
– fűzte hozzá.
A 2010 utáni irányváltás jelentőségét hangsúlyozta az MNB ügyvezető igazgatója is. Baksay Gergely kiemelte, hogy az MNB szakított azzal a több évtizedes nemzetközi gyakorlattal, amely az infláció felügyeletére korlátozta a jegybankokat. A gazdaságösztönző szerepvállalással együtt kialakult a költségvetési és monetáris politika összhangja, és az MNB-programok gazdasági hatásai mára felülmúlták az uniós programok összegét. Magyarország tíz év alatt az európai rangsor végéről a növekedés élmezőnyébe került, és ezután is megőrizheti a helyezését, ha évekkel előre tud tervezni – tette hozzá.
Pleschinger Gyula, az MNB Monetáris Tanácsának tagja szintén a jegybank gazdaságélénkítő tevékenységére hívta fel a figyelmet. Véleménye szerint
a jegybank 2010-ben nem is tehetett mást, hiszen a hitelezés folyamatosan csökkent, noha arra a vállalatoknak szükségük lett volna a bővüléshez.
Az országot az államadósság, a költségvetési hiány, az adók és a munkanélküliség magas szintje is kényszerpályára szorította, így olyan megoldásokat kellett bevetni, amelyek akkor még szokatlannak tűntek. 2016-ra a hitelezés ismét bővülni kezdett, és Pleschinger Gyula a járvány után is növekedésre számít. A jegybank mostanáig csaknem 60 ezer vállalkozást juttatott kedvező feltételekkel
összesen 4500 milliárd forintnyi kölcsönhöz, a Növekedési kötvényprogram pedig további 700 milliárd forintot helyezett ki
– tette hozzá.
A Matthias Corvinus Collegium vezető oktatója szerint 2010-ben kevesen gondolták, hogy néhány év múlva munkaerőhiány alakul ki. Cséfalvay Zoltán felidézte, hogy akkor még az államháztartási egyensúly megteremtése számított a legsürgősebb feladatnak, ösztönözve egyúttal a növekedést is. Megszorítással – mint fogalmazott – csak alacsony szintű, folyamatosan lefelé húzó egyensúly érhető el.
Cséfalvay Zoltán szerint a nemzetközi tapasztalatok világosan mutatják a növekedés és a munkavállalás összekapcsolódását, hiszen az egy főre jutó GDP ott magas, ahol a foglalkoztatás aránya jelentős. Hozzátette, hogy munkahelyeket a vállalkozók hoznak létre, őket kellett tehát egyebek közt az adóterhek mérséklésével megsegíteni.
Véleménye szerint a következő éveket a digitalizáció, valamint a tehetséges munkaerő felértékelődése, a globális értékláncok és a munkavégzés átalakulása fogja meghatározni. Magyarország újabb korszakhatárhoz érkezett, a mostani intézkedéseit már a járvány utáni világgazdaság követelményeihez kell igazítania – hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán.
