A major depresszió a mentális zavarok közé tartozik, mely a gyermekek 1-2 százalékát, a serdülők 4-8 százalékát, míg a felnőttek 15 százalékát érinti élete során.
Megfelelő kezelés nélkül a major depresszió súlyos funkciókárosodással járhat, mely a mindennapokra is rányomja bélyegét:
negatív hatással van a munkára, a tanulásra, a társas kapcsolatokra, jelentősen rontja az életminőséget és fokozhatja az öngyilkosság rizikóját.
A WHO 2030-ra a major depresszió társadalmi-gazdasági terheinek jelentős emelkedését prognosztizálja. A pandémia ezt az előrejelzést felülírhatja, hiszen a szakemberek szerint a közeljövőben gyorsabban növekszik majd a depressziós betegek száma.
„A major depresszió egy kezelendő pszichiátriai betegség, amit akkor tudunk gyógyítani, ha a depressziós beteg eljut hozzánk, szakemberekhez. Ha a páciens megkapja a megfelelő kezelést – pszichoterápiát és súlyosabb esetben kombinált kezelést, ami pszichoterápia és gyógyszeres kezelés együttesen – akkor újra „jól lesz”, ami azt jelenti, hogy ismét el tudja végezni a feladatait és tud kikapcsolódni is, ahogy a betegsége előtt, tehát újra lesz öröme, kedve, ereje, önbizalma és tervei, hogy vigye az életét – mondta el Prof. Dr. Balázs Judit, gyermek- és ifjúságpszichiáter szakorvos, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke.
Abban az esetben, ha a depresszióban szenvedő személyek közvetlen közelében élők megkérdőjelezik a betegség valódiságát és csupán gyengeségnek tartják azt, a betegek önbizalma és önértékelése tovább csökkenhet, ami depresszió fennállása esetén amúgy is alacsony. Mindezek miatt pedig a depressziós betegek gyakran nem fordulnak szakemberhez, állapotuk egyre romlik és a kezeletlen depresszió legsúlyosabb kimenetele, az öngyilkosság is bekövetkezhet.
„Jelentősen segíti az érintettek szakemberhez jutását, ha a társadalomban ismert, hogy a major depresszió egy betegség, és az is, hogy milyen tünetei lehetnek, illetve, hogy kezelhető ez a betegség. Ebben az edukálásban nekünk, pszichiátereknek nagy szerepünk van.
Lényeges az is, hogy az ellátás könnyen elérhető legyen a betegek számára, valamint természetesen az, hogy korszerű pszichiátriai ellátórendszer működjön jól képzett, elegendő szakemberrel. Továbbá azt gondolom, hogy mindehhez szükséges, hogy a társadalmunkban alapérték legyen az egymás iránti tolerancia és tisztelet, és így ne jelentsen stigmát az sem, ha fennáll valakinél pszichiátriai betegség” – mondta el Prof. Dr. Balázs Judit.
A pandémia megnehezíti, súlyosbítja a depressziós vagy arra hajlamos gyermekek és felnőttek életét.
A lassan egy éve tartó bizonytalanság, a folyamatosan jelen lévő stressz, számos korlátozás és az esetlegesen megélt veszteségek (családtag, barát, de akár munkahely és biztos megélhetés elvesztése) még az egészséges embereket is megviselik.
„Fontos, hogy ebben a nehéz időszakban még jobban figyeljünk magunkra és a környezetünkben élőkre, és ismerjük fel, ha azt érezzük magunkon, vagy látjuk egy családtagunknál, barátunknál, kollegánknál, hogy „nincs jól”.
Sokat segítenek a depresszió megelőzésében is az egészséges életmóddal kapcsolatos, tehát bárkinek szóló tanácsok: egészséges étkezés, megfelelő mennyiségű alvás, napi ritmus kialakítása, mozgás és a szabadban, természetes fényben töltött minél több idő. Amennyiben pedig továbbra is fennáll a rosszkedv, az ingerlékenység, az alvászavar, a kilátástalanság érzés, akkor forduljunk szakemberhez” – tanácsolja Prof. Dr. Balázs Judit.
A szakember a továbbiakban elmondja, hogy a gyermek- és fiatalkorban is kialakulhat a depresszió, tehát ezt a korosztályt is figyelemmel kell kísérni, mert már ezekben az életkorokban is előfordulhat a depresszió. Ráadásul mindkét korosztályban gyakran nehéz felismerni a depresszió tüneteit: a gyermekek még kevésbé tudják megfogalmazni ezeket az érzéseiket, gyakran a magatartásuk változik meg, míg serdülők esetében egészséges esetben is „belefér”, hogy magába forduló, vagy szélsőséges érzelmei vannak.
Itt is sokat tud tenni a környezet, ha észreveszi a szülő, a pedagógus, egy barát, hogy a gyermek vagy a fiatal nem olyan, mint korábban. A fiataloknál, és különösen a depressziós fiataloknál is már megjelenhet az alkohol- illetve/vagy más szerhasználat. Mindezek pedig növelik az öngyilkosság rizikóját, ami a közlekedési balesetek után a második leggyakoribb halálok a 18 évnél fiatalabbak körében.
„Jelenleg a pszichiátria is részt vesz a Covid-19 betegek ellátásában. A pandémia hosszú távú társadalmi hatása ma még teljességében megbecsülhetetlen, de folynak nemzetközi és hazai vizsgálatok is arra vonatkozóan, milyen hatással van a világjárvány a mentális betegségekre.
Az eddigi vizsgálatokból úgy tűnik, hogy fel kell készülnünk a megnövekedett számú pszichiátriai, azon belül is a major depressziós beteg ellátására. Fontos, hogy ekkor is megfelelő intézményrendszer és elég szakember álljon rendelkezésre” – hangsúlyozta Prof. Dr. Balázs Judit, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke.
