A Wolters Kluwer Jogtárának adatai szerint 2020. január 1-je és december 31-e között összesen 1367 új jogszabály (törvény, kormány-, miniszteri vagy egyéb rendelet) jelent meg, amely jelentős növekedés a korábbi évek jogalkotási mértékéhez képest, és meghaladta a 2015-ös csúcsot.
A 2019-es 912 darab jogszabályhoz képest a növekedés mintegy másfélszeres.
2018-ban 849, 2017-ben 1192, 2016-ban 1235, 2015-ben kereken 1300 jogszabályt alkottak.
Mindez a rekord mennyiségű jogszabály összesen 11.824 oldalnyi Magyar Közlönyben volt olvasható.
A 2020-as évben a koronavírus a jogalkotás megszokott folyamatait is átírta. A korábbi évekhez képest jelentősen megnőtt a Kormány rendeleteinek száma. 2020-ban a kormányrendeleteknek az összes jogszabályhoz viszonyított aránya 53,5 százalék volt. Ez összesen 732 darabot jelentett, ami majdnem duplája a 2019-esnek.
Az idei kormányrendeletek közül összesen 236 rendelet született meg a veszélyhelyzettel és 21 a járványügyi készültséggel összefüggésben.
2021. első napján 942 norma lépett hatályba, módosult, vagy helyezték hatályon kívül. Ez kicsit több, mint amennyi 2020. január 1-jén (758) és 2019. január 1-jén (686) volt, ugyanakkor az elmúlt 10 év jogalkotásának fényében ez a normaszám még mindig alacsonynak tekinthető.
Felgyorsult tempó jellemezte az év utolsó pár napját.
A két ünnep közötti időszakban, az év utolsó négy munkanapján (december 28-31.) 8 Magyar Közlöny jelent meg (298 Magyar Közlöny volt 2020-ban), összesen 957 oldal terjedelemben, vagyis az éves közlönytermés 8 százaléka erre a pár napra esett.
Ezen az utolsó pár napon összesen 369 joganyag (jogszabály és közjogi szervezetszabályozó) módosítását és 23 joganyag hatályon kívül helyezését rendelte el a jogalkotó.
A jogszabályokat lebontva azt látjuk, hogy a Kormány rendeleteihez hasonlóan, bár nem kirívóan emelkedett a kihirdetett törvények száma. 2020-ben összesen 179 törvény és egy Alaptörvény módosítás született (2019-ben 128, 2018-ban 139, de 2017-ben 208 és 2016-ban is 190)
A legaktívabb minisztérium az elmúlt évben is a Agrárügyi tárca lett,
a maga 71 rendeletével (2019-ben 67, 2018-ban 55).
Ezt követi az Innovációs és Technológiai Minisztérium 61 rendelettel (2019-ben 49, 2018-ban 46), majd az Emberi Erőforrások Minisztériuma következik 50 rendelettel (ez 14-el több, mint előző évben). A Belügyminisztérium 47, az Igazságügyi Minisztérium 21 rendeletet, a Pénzügyminisztérium 24, a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium pedig 17 rendeletet adott ki.
A 2017-ben a jogalkotási palettán új szereplőként megjelent Paksi Atomerőműnek a két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter idén újabb 2 rendeletet adott ki, így már összesen 5 rendeletnél jár.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter 20 rendeletet adott ki idén. A tárcanélküli miniszter 2020-ban összesen 5, a miniszterelnök kabinetfőnöke 7 rendeletet adott ki, de meghozta első rendeletét a családokért felelős tárca nélküli miniszter is.
Az Alkotmánybíróság aktivitása csökkent és a tavalyi évhez képest 8 határozattal kevesebbet, 27 határozatot hozott. Rekordot döntött azonban a Köztársasági elnök által kiadott határozatok száma, az idei 614 határozattal. Ezzel a 2015-ös rekordot (548) sikerült átadni a múltnak. A tavalyi 54 határozatot követően 41-re csúszott vissza az Országgyűlés által kiadott határozatok száma. 2013 (1057 db), 2015 (1039 db) és 2017 (1148 db) után ismételten ezernél több határozatot hozott a Kormány, idén a második legtöbb, 1067 határozat született.
Kisebb változások figyelhetőek meg a kiadott rendeletek számában az előző évvel összevetve a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál (18-ről 17-re) és a Nemzeti Banknál (45-ről 48-ra), jelentősen növekedett viszont a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által kiadott rendeletek száma (6-ról 25-re).
2020 nem csak itthon, az Európai Unióban is megnövekedett jogalkotást hozott.
Az idén megalkotott 8088 joganyaggal az összes EU-s joganyag száma átlépte a 150.000-es határt, jelenleg 150.324 joganyag található.
