A koronavírus különböző szövődményeivel kapcsolatban évek múlva bizonyára sokkal többet tudunk majd, azonban már napjainkban is számtalan jel utal arra, hogy
az elsősorban légzőszervi betegségnek tartott kór a szívet is károsíthatja.
Egyre több olyan vizsgálati eredmény lát napvilágot, amely korábban egészséges embereknél mutat ki szív-érrendszeri érintettséget a fertőzést követően. A COVID-19 vírus szívet érintő szövődményei egyszerűen megelőzhetők, kiszűrhetők egy fertőzés utáni általános kardiológiai vizsgálattal – hívják fel a figyelmet Czeizel Intézet kardiológus szakemberei.
A tudomány jelenlegi állása szerint a koronavírus-fertőzés egy több szervet és a szervezet egészét érintő gyulladásos folyamat, ami nem más, mint a szervezet válaszreakciója a fertőzés leküzdésére. Bizonyos esetekben azonban a szervezet túl hevesen reagál, és a túl sok gyulladás következtében egyes szervek közvetlenül vagy közvetetten károsodhatnak, sőt sejtelhalás, szövetkárosodás és szervi károsodás léphet fel.
Ki lehet érintett?
A szívet érintő szövődmények kapcsán természetesen kiemelten érintettek azok, akiknek kórtörténetében szerepel szív-érrendszeri előzmény. Ilyen lehet például, ha valaki korábban stroke-on vagy szívrohamon esett át, de a kevésbé veszélyesnek tűnő magas vérnyomás vagy szívritmus-zavar is komoly kockázatfokozó tényezőnek számít.
„Fontos azonban kiemelni, előfordulhat, hogy teljesen egészséges és már gyógyultnak nyilvánított – azaz negatív koronavírus-teszttel rendelkező – páciens esetében derül fény szívkárosodásra. Esetükben a fertőzés közvetlenül a szívet támadja meg, amely akár életveszélyes is lehet – mindez ráadásul a tudomány jelenlegi állása szerint semmilyen összefüggést nem mutat a betegség lefolyásának súlyosságával: akár enyhe tünetekkel jelentkező betegség után is felléphet súlyos szívkárosodás.
A leggyakoribb szív-érrendszeri szövődmény a szívizomgyulladás, de a fokozott véralvadási képesség miatt nő a stroke, a szívroham, illetve az egyéb szívelégtelenségek kockázata is”
– mondták el a szakemberek.
Mikor érdemes orvoshoz fordulni?
A legfontosabb, hogy minden esetben csak fokozatosan szabad visszatérni a korábbi életritmushoz. Sok esetben hetekkel a fertőzés után is gyengeségre, általános izom- vagy ízületi fájdalmakra panaszkodnak az érintettek, még azok is, akiknél a vírus csak enyhe lefolyású volt.
Szív-érrendszeri szövődmény állhat fenn, ha betegség után huzamosabb ideig csökkent fizikai terhelhetőség tapasztalható, de a mellkasi fájdalom, a légszomj, illetve a nyugalmi állapotban is magas pulzusszám, a vérnyomásingadozás és az ödémásodás is tünet lehet. Ezekben az esetekben mindenképpen javasolt a fertőzés utáni kardiológiai szűrés.
Emellett élsportolók, illetve egyesületi keretek között sportoló iskolások számára kötelező, illetve 40 év feletti állóképességi sportot űző amatőr sportolók számára pedig ajánlott a vizsgálat”
– hangsúlyozták.
Miből áll a szűrővizsgálat?
A szívérrendszer állapotának felmérése, valamint a szövődmények keresése több vizsgálat elvégzésével történik, amelyeket a kórtörténet határoz meg.
Többek között tartalmaz az egyszerű vérnyomásméréstől, és laboratóriumi vizsgálatoktól kezdve, EKG-t, terheléses EKG-t, szívultrahangot, de szükség esetén szív MRI-re is sor kerülhet.
„Természetesen az is előfordulhat, hogy a fáradékonyságot egyszerűen a karanténban töltött inaktív hetek, illetve a fertőzés következtében legyengült szervezet okozza. Amennyiben a szűrővizsgálatok során nem találnak semmi szövődményt vagy elváltozást, lassan – fokozatosan növelve a terhelést – vissza lehet térni a korábbi életformához” – tették hozzá.
Mindezeket összegezve valójában az a legjobb, ha mindent megteszünk, hogy elkerüljük a betegséget, hiszen hamarosan egyre többek számára elérhető lesz a fertőzéssel szemben hatékony védelmet nyújtó vakcina.
