Bőven van mit javítani még az európai közbiztonságon
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz Európai Unióban évente többmillió ember válik bűncselekmény áldozatává, ezt a tendenciát a koronavírus-járvány is felerősítette – jelentette ki Vera Jourová értékekért és átláthatóságért, valamint Didier Reynders jogérvényesülésért felelős uniós biztos a bűntények áldozatainak világnapján közzétett hétfői közleményében.
Az biztosok kiemelték:
Felhívták a figyelmet, hogy az áldozatok több esetben nincsenek tisztában jogaikkal, gyakran félnek jelenteni a bűncselekményeket a hatóságoknak. „Ebből kifolyólag az áldozatok – különösképpen a nemi alapú erőszak vagy gyűlöletbűncselekmények áldozatai – megfelelő támogatás nélkül maradnak” – húzták alá.
A biztosok rámutattak, hogy a tavaly elfogadott, az áldozatok jogait megerősítő uniós stratégia biztosítja, hogy a bűncselekmények áldozatai teljes mértékben érvényesíthessék jogaikat, függetlenül attól, hogy az Európai Unió melyik tagállamában történt a bűneset.
Az Európai Bizottság az áldozatok támogatásának elősegítésére uniós koordinátort jelölt ki, továbbá létrehozta az áldozatok jogainak uniós platformját, amely az ezen a téren releváns uniós szintű szereplőket tömöríti.
Fontos hogy az áldozatok minél előbb kilábaljanak a megrázkódtatásokból, és továbblépjenek. Ez hosszú távú kihívás, amelyet csak az összes szereplő közötti szoros együttműködés valósíthat meg uniós és nemzeti szinten
– szögezték le.
Az áldozatok bizonyos csoportjaira az EU külön szabályokat fogadott el. Ezek közvetlenebbül reagálnak egyes, különösen az emberkereskedelem, a szexuális kizsákmányolás és a gyermekpornográfia, valamint a terrorizmus áldozatainak sajátos szükségleteire. A bizottság sajtóközleménye szerint, riasztó a nemi alapú erőszak mértéke az unióban:
az unió női lakosságának 33 százaléka már tapasztalt életében fizikai vagy szexuális erőszakot.
A kimutatások szerint áldozatok nem több mint egyharmada fordult a hatóságokhoz.
