Az öt legnagyobb magyarországi sörgyártó teljes értékesítése 6,177 millió hektolitert ért el tavaly, az előző év óta 7,5 százalékkal csökkent a forgalom
– közölte a Világgazdaság érdeklődésére Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója. A belföldi értékesítés még ezt is meghaladó mértékben, 9 százalékkal esett, 5,657 millió hektolitert tett ki. Ezzel szemben az 12 százalékkal nőtt, az 521 ezer hektoliteres mennyiség a hazai termelés 9,7 százalékának felelt meg. Az elmúlt évben az 799 ezer hektoliter volt, 4,3 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az igazgató szerint a javuló export-import arány azzal magyarázható, hogy a magyar sörgyártás a régióban is kiemelkedő minőségben termel és szállít a környező országok piacaira. A szövetség tagjain, a Borsodin, a Carlsbergen, a Dreheren és a Heineken Hungárián kívül a Pécsi Sörfőzde járult hozzá adatszolgáltatással a statisztikához.
Az éttermeket, kocsmákat, kisvendéglőket és szállodákat magában foglaló HoReCa-szektort érő negatív gazdasági hatásokat tükrözi, hogy a hordós sör forgalma tavaly az előző évi mennyiségnek csaknem a felére esett, az eladott 297 ezer liter a hazai iparági összforgalom mindössze 4,8 százaléka.
A csapolt sör értékesítése mellett az újratölthető üveges sör forgalma szenvedte el a legnagyobb visszaesést: az ezen a soron szereplő 965 ezer hektoliter 26 százalékos zuhanásról tanúskodik. Ami a kategóriák szerinti bontást illeti, a szuperprémium és az ízesített alkoholmentes sörök forgalma szinte megegyezett az előző évivel, az előbbiből 308 ezer, az utóbbiból 244 ezer hektolitert adtak el, a többi szegmensben számottevő volt a csökkenés.
Ez a két adat is alátámasztja Kántor Sándor szerint a folyamatos innováció szükségességét az iparágban, ezek a magas minőségű, fejlett technológiát igénylő termékek ugyanis nagymértékben hozzájárultak a söripar tavalyi eredményeihez, az üzleti tevékenység fenntarthatóságához. A hiányukban még nagyobb lehetett volna az elmaradás az előző évi bázisidőszak forgalmától. A sörszövetség igazgatója arról is beszámolt lapunknak, hogy
az öt legnagyobb magyar sörgyártó tavaly 75,86 milliárd forinttal járult hozzá a költségvetés bevételeihez, ez 7,5 százalékkal kevesebb a 2019-es adóbefizetés mértékénél.
A több mint 90 vizsgált élelmiszer-kategória közül a sör értékben a második legnagyobb forgalmú a Nielsen kiskereskedelmi indexében, ennél csak a feldolgozott hús értékesítése generál magasabb összeget. A piackutató Világgazdasággal közölt adatai szerint tavaly a kiskereskedelmi sörforgalom meghaladta a 160 milliárd forintot és a 3,5 millió hektolitert, ami mennyiségben 4, értékben pedig 8 százalékos bővülésnek felel meg. Ezt összevetve a sörszövetség számaival, arra lehet következtetni, hogy a kiskereskedelmi többleteladás közel sem kárpótolta a söripart a vendéglátóipari értékesítésben elszenvedett károkért.
A 2020. január–decemberi időszakban mért összforgalom 89 százalékát a hagyományos, nem ízesített sörök tették ki a Nielsen szerint,
az alkoholmentes termékek 7 százalékot hasítottak ki a piacból. A gyártói márkás sörök adják a forintban mért eladás 87 százalékát, ami 7 százalékpontos éves növekedés.
A fennmaradó részért felelő saját márkás termékek forgalma 16 százalékponttal kúszott fel a 2019-es szintről. A kategória bolti eladása továbbra is koncentrált: a 400 négyzetméternél nagyobb üzletekben realizálódik a forgalom több mint fele, ez az előző évivel megegyező érték. A szupermarketeket és diszkontokat egyaránt magában foglaló 401–2500 négyzetméteres csatornáké a forgalom csaknem 40 százaléka, míg a jellemzően hipermarketeket tömörítő, 2500 négyzetméter feletti szegmensé a piac bő ötöde. A kisebb alapterületű, 200 négyzetméter alatti boltokra jut a sörvásárlások 35 százaléka.
