Olaszországban hétfőn életbe léptek az újabb szigorítások a koronavírus-járvány megfékezésére.
Az ország 11 régiója – köztük Róma és Milánó – tartozik a leginkább fertőzésveszélyes „vörös” zónába, ahol csak a legszükségesebb cikkeket árusító boltok maradhatnak nyitva, és az emberek kizárólag munkavégzés, élelmiszer-vásárlás vagy más alapos indok miatt hagyhatják el otthonukat. A közepesen veszélyeztetett „narancssárga” zónákban is zárva maradnak a múzeumok és éttermek, de az iskolákban folytatódik a tanítás.
A korlátozások legalább húsvétig tartanak, az április 3–5-i ünnepi hétvégén azonban az egész ország „vörös” zónának minősül majd.
Olaszországban az új, agresszívebb variánsok terjedése miatt a hét végén ismét napi 25 ezret meghaladó új fertőzést jelentettek, és az intenzív osztályok alig győzik a súlyos esetek ellátását.
Majdnem megteltek a párizsi kórházak intenzív osztályai is, ezért megkezdték a súlyos, de stabil állapotban lévő beteg átszállítását a kevésbé túlterhelt régiókba. A France 24 állami tévécsatorna értesülése szerint a helyzet olyan veszélyes a fővárosban, hogy újabb korlátozásokat vezethetnek be. Jerome Salomon, az egészségügyi szolgálat vezetője elismerte, hogy az ország egyes térségeiben nem volt elég a járvány lassítására az este hat órától érvényes kijárási tilalom, a kormány azonban igyekszik elkerülni az újabb országos zárlatot.
Minden eszközt be kell vetnünk a járvány megfékezése érdekében, szóval adassák be az oltást, védekezzenek, teszteltessék magukat
– sürgetett mindenkit Jean Castex miniszterelnök.
de az a cél, hogy április 15-ig legalább tízmillió francia megkapja legalább az első dózist.
Az ország délután csatlakozott azon államokhoz – Norvégia, Bulgária, Dánia, Izland, Olaszország és Írország –, amelyek elővigyázatossági okokra hivatkozva felfüggesztették az oltást a brit-svéd AstraZeneca vakcinájával. Nem sokkal később hasonlóan döntöttek a németek is.
A felfüggesztés oka, hogy egyes beoltottaknál vérrögképződés jelentkezett, és többen meg is haltak. A gyártó szerint azonban semmiféle tudományos bizonyíték nem utal ok-okozati összefüggésre.
Az AstraZeneca közleményben emlékeztetett arra, hogy az EU-ban és az Egyesült Királyságban eddig több mint 17 millió oltást adtak be, és márciusi 8-ig 15 mélyvénás trombózis és 22 tüdőembóliás eset fordult elő a körükben, ami sokkal kevesebb, mint ahány ilyen eset egy ekkora létszámú lakossági csoportban természetes okokból bekövetkezhet.
Az uniós oltási program fő problémája azonban még mindig a vakcinahiány, és ezen egyre több tagállam a gyártási kapacitás felfuttatásával próbál segíteni.
Az olasz kormány a Reuters értesülése szerint azt fontolgatja, hogy az ország legnagyobb vakcinagyártója, a 30 százalékban állami tulajdonban lévő ReiThera Rómához közeli gyárában megkezdi az orosz Szputnyik V előállítását.
A vakcina fejlesztését támogató és értékesítéséért felelős Orosz Közvetlen Befektetési Alap (RDIF) több más tagállammal is tárgyal, egyebek között Németország is érdeklődik a gyártás iránt.
A német oltási kampányért felelős operatív törzs májusra a kormány elé terjeszti azt a koncepciót, amelynek alapján az ország jövőre már a teljes lakosság ellátásához szükséges vakcinamennyiséget képes lesz előállítani. Christoph Krupp, a testület vezetője szerint erre uniós szinten is szükség van, hogy elkerülhető legyen a mostanihoz hasonló helyzet megismétlődése.
