BUX 39,691.46
-1.42%
BUMIX 3,756.39
-0.24%
CETOP20 1,681.37
-1.54%
OTP 8,500
-3.41%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
ENEFI 191.5
-8.37%
0.00%
-0.47%
ZWACK 16,850
-0.30%
0.00%
ANY 1,460
+2.10%
RABA 1,125
-0.88%
0.00%
+0.99%
0.00%
-1.08%
+1.67%
0.00%
-3.34%
0.00%
-0.13%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,500
-0.64%
+0.92%
ALTEO 2,890
-2.69%
0.00%
+0.56%
0.00%
0.00%
-0.68%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.25%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
+3.90%
0.00%
+2.27%
+2.00%
-1.96%
GOPD 12,300
+36.67%
OXOTH 3,520
-0.56%
-5.66%
NAP 1,296
-0.31%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Melyik ország előtt áll a legszebb jövő? Magyarország is a listán

Kanada a legfelkészültebb a jövő kihívásainak kezelésére, Magyarország a nyolcadik a 36 OECD tagállam rangsorában.

Új index született, a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpontja létrehozta és nemzetközileg meghirdeti a Social Futuring Indexet (SFI), amellyel mérhetővé válik az országok alkalmazkodóképessége a jövőbeli kihívásokhoz, a „jó élet” feltételeinek hosszabb távú biztosítása céljából – hangzott el az Covinus online sajtótájékoztatóján.

Az SFI megkönnyíti az országok összehasonlítását a tekintetben, hogy milyen mértékben készültek fel a jövő kihívásainak kezelésére, s közben mennyire képesek biztosítani állampolgáraik számára a jó élet feltételeit. A mérőszám létrehozását az ösztönözte, hogy a jelenleg használt mutatóktól (pl. GDP, Better Life Index, Worlds Happiness Report) eltérően, újszerű nézőpontból mutassa meg a jövőképes élet társadalmi tényezőit a változó világban. A Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpont munkatársai több éve dolgoznak a mérőszám koncepcióján és módszertanán, és most hozzák először nyilvánosságra, hogy az OECD 36 tagországa közül 2020-ban melyek bizonyulnak leginkább jövőképesnek, és melyek vannak lemaradva – mondta Csák János, a BCE címzetes egyetemi tanára.

Fotó: SFI

Az index-szel a BCE-nek hosszú távú tervei vannak, úgy gondolják, hogy a jövőképesség mint elképzelés, mint egy átfogó felfogás érvényesíthető a versenyképesség mellett az oktatásban is. Terveik között szerepel, hogy döntéshozók vállalatvezetők segítségével kidolgozzák azt az oktatási modellt, amellyel a társadalmi jövőképesség (social futuring) érvényesíthető – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Aczél Petra Katalin senior kutató.

Az legjobb negyedbe tartozó országok rangsora a következő az elérhető max. 100 SFI pont alapján:

  • Kanada – 70 SFI pont
  • Ausztrália – 62,7 SFI pont
  • Norvégia – 61,3 SFI pont
  • Izland – 59,6 SFI pont
  • Dánia – 54,9 SFI pont
  • Finnország – 54 SFI pont
  • Észtország – 53,4 SFI pont
  • Magyarország – 52,6 SFI pont
  • Lengyelország – 52,6 SFI pont
  • A teljes rangsor és további adatok, elemzések elérhetők az SFI honlapján.

    Az SFI 2020 rangsor vizsgálata számos érdekességet tartogat.

    A legnépesebb országok közül csak Kanada és Ausztrália szerepel az élmezőnyben, az Egyesült Államok, Németország és az Egyesült Királyság is a középmezőnyben végzett.

    A harmadik és hetedik hely között rangsorolt ország mindegyike 6 millió főnél kisebb lélekszámmal rendelkezik.

    A kutatók azt is megállapították, hogy a magas egy főre jutó GDP önmagában nem jelenti azt, hogy az ország jövőképessége is kiemelkedő lenne. A legmagasabb GDP-vel rendelkező országok közül ugyanis csak Norvégia szerepel az első három hely egyikén.

    További jellemző tendencia, hogy

    az alacsony népsűrűségű országok értek el magasabb pontszámot a rangsorban.

    Az első három helyezett, Kanada, Ausztrália, Norvégia mind 50 fő/km2 alatti népsűrűségű, de ugyanez Izlandra, Finnországra és Észtországra is igaz. Miközben a 125 fő/km2 népsűrűséggel bíró országok, mint pl. Hollandia, Belgium, Izrael vagy Japán a középmezőnyben vagy a sorrend vége felé szerepelnek.

    A társadalmi jövőképesség (social futuring) fogalmát a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpontja alkotta meg. A központot 2017-ben alapították, azzal a céllal, hogy dolgozza ki a társadalmi jövőképesség koncepcióját, és hozza létre az erre érvényes mutatószám kutatási és számítási rendszerét. A munka tudományterületeken átívelő volt, hasznosítva többek között a filozófia, szociológia, közgazdaságtan, demográfia, környezettudomány és a pszichológia eredményeit.

    A társadalmi jövőképesség fogalma négy normatív sztenderd (a Béke és biztonság, a Kötődés, a Gondoskodás és az Egyensúly) és négy pillér (az ökológiai-geopolitikai, a technológiai, a szocio-ökonómiai és a kulturális) mátrixaként írható le. Az előbbiek azokat a követelményeket nevezik meg, amelyeknek teljesülniük kell a jó élethez. Az utóbbiak pedig azok a eszközök és módok, amelyek segítségével egy társadalmi entitás fenntartja/megőrzi magát. A négy normatív sztenderd és a négy pillér kombinációja kilenc dimenziót eredményez, amelyek leírják a jövőképességhez szükséges tényezőket. Ezek alatt csoportosíthatók az SFI indikátorai.

    Az SFI egy ország társadalmi jövőképességét 28 kiválasztott indikátor segítségével méri. Kompozit indexről van szó, amelynek 2020-as jelentése 36 OECD ország eredményeit írja le, sztenderd statisztikai és módszertani eljárások szerint. A 28 indikátor révén az iskolában eltöltött évek például ugyanúgy számításba kerülnek, mint a hagyományok követése és a parlamenti választásokon történő részvételi hajlandóság, vagy az országon belül elérhető megújuló ivóvízforrások nagysága. A végső pontszámok megállapításához a kutatók olyan statisztikákból dolgoznak, amelyek az OECD, World Bank és a World Value Survey adatbázisaiban elérhetőek.

    Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
    Kapcsolódó cikkek