A Magyar Orvosi Kamara (MOK) üdvözli, hogy a kollégák a járványhelyzetre is tekintettel jelentős részben felelősen az aláírás mellett döntöttek, így a jogviszonyváltás nem okoz most általános, országos ellátási zavart.
Azt írják: az elkövetkező 6-12 hónap vízválasztó lesz, kiderül, hogy sikerül-e a szükséges korrekciókat elvégezni, eredményes lesz-e az egészségügy átfogó átalakítása,
tud-e hatékonyabb lenni az új működési forma, és kialakul-e egy átláthatóbb, szabályozott működésű, fenntartható, beteg és dolgozói biztonságot egyaránt javító szerkezet és működés. Hozzáteszik, nem örülnek annak, hogy 5500 egészségügyi dolgozó elhagyta a közfinanszírozott ellátást. Hiányuk most, a járvány újabb hulláma alatt és utána, az újjáépítés során is fájó lesz. A MOK reméli, hogy van és lesz számukra visszaút.
A több ezer alá nem író bizonyítja, hogy a váltás a szükségesnél és indokoltnál sokkal több feszültséggel, konfliktussal járt.
Ennek főbb okai a MOK szerint:
- A kollégáknak folyamatosan változó környezetben, a MOK többszörös kérése ellenére igen rövid idő állt rendelkezésre a szerződéseik megismerésére és a felelős döntésre;
- Alapvető kérdésekben (mint amilyenek az ügyeleti munkaórák díjazása, az ügyelet utáni pihenőnap díjazása) nem született jogszabály által garantált megoldás, hanem ismét helyi alkuk döntöttek;
- Az eredeti, sokat vitatott egészségügyi jogviszony-törvényt finomító – de bármikor megváltoztatható – OKFŐ utasítások nem kaptak kellő publicitást, és nem csökkentették kellően a kezdeti ellenérzéseket;
- Egyes intézmények vezetői zsarolás jellegű presszióval próbálták rákényszeríteni a kollégákat az aláírásra;
- Az ismét súlyosbodó COVID helyzet többlet lelki terhet adott a döntésnek.
- Azt írták a vezetői magatartás nagyban befolyásolta az aláírási hajlandóságot, mert ott jelentek meg leginkább a problémák, feszültségek, ahol a vezetés tárgyalás és konszenzuskeresés helyett erőből kívánta megoldani a problémát.
A MOK a tegnapi napot nem egy a folyamat lezárásának, hanem egy új szakasz kezdetének tekinti,
ahol a most rendszerszerűen nem orvosolt problémákat, mint például a 70-80-90 százalékban megállapított ügyeleti díjakat és a másnapi pihenőnap nem fizetését a jogszabályok nyújtotta korrekciókkal igyekeznek majd elérni.
