Nem köt biztosítást a robogósok többsége

vg | Mintegy 600 ezer robogó üzemel Magyarországon, azonban mindössze 15-20 százalékuk után fizetik rendszeresen a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) évi öt-hatezer forintos átlagos díját a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének becslése szerint. A néhány ezres biztosítás hiányának közúti ellenőrzés során mulasztási bírság a következménye, a baleset során keletkezett kárt pedig az okozónak saját zsebből kell megtérítenie.

A jegybank legutóbb kiadott biztosítási statisztikái szerint a 12 kilowatt alatti teljesítménykategóriában 420 ezer, míg a 13–35 kilowatt közötti kategóriában 463 ezer forint volt a motoros balesetek során kifizetett átlagos kártérítés. Személyi sérülés esetén azonban a kárösszeg könnyen elérheti a többmilliós szintet is. Fontos könnyebbség a károsultaknak, hogy ha biztosítatlan robogó miatt keletkezik kár, a károkozó helyett a Magyar Biztosítók Szövetsége által kezelt Kártalanítási Számla fizeti ki a kárösszeget, majd utólag behajtja a károkozón. Gyakori eset ugyanis, hogy az elkövető elhagyja a baleset helyszínét, és ilyenkor szinte lehetetlen a beazonosítása.

Európa szinte minden országában vagy az állam, vagy a biztosító látja el rendszámmal ezeket a járműveket. Egy jól látható azonosító jel bevezetése Magyarországon is számos problémát küszöbölhetne ki.

A biztosításkötési arányon is sokat javíthatna a kötelező rendszám, hiszen így ránézésre is beazonosíthatóvá válnának azok, akik elmulasztották befizetni a kgfb-t. Könnyebben lehetne kiszűrni azokat a járműveket is, amelyeknek 50 köbcentiméter feletti motortérfogatuk miatt már most is rendszámmal kellene rendelkezniük, és amelyek vezetéséhez motoros jogosítvány is szükséges. Ezen járművek esetében behajthatóvá válna az első hazai forgalomba helyezéskor fizetendő regisztrációs adó is.