BUX 51,658.22
+0.57%
BUMIX 4,368.56
+0.15%
CETOP20 2,351.98
0.00%
OTP 17,690
+0.71%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
-0.82%
-1.33%
+0.67%
ZWACK 16,400
-0.61%
0.00%
ANY 1,590
+0.95%
RABA 1,520
-1.30%
0.00%
-0.47%
+0.28%
-1.73%
OPUS 252.5
+0.20%
-0.45%
-0.45%
+0.89%
OTT1 149.2
0.00%
-0.83%
MOL 2,470
+0.32%
-0.97%
ALTEO 1,360
-0.73%
0.00%
+4.40%
EHEP 1,900
0.00%
0.00%
4IG 1,004
+1.31%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-3.81%
0.00%
0.00%
SunDell 37,200
0.00%
0.00%
+1.35%
+1.15%
0.00%
-2.68%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Alig jelentkeznek a természettudományos tanárképzésekre

Az általános iskolák harmadában a kelleténél kevesebb a biológia, fizika, kémia és földrajz okatató, a kistelepüléseken még nagyobb a gond.

Évente több, mint kétszer annyi természettudományos tárgyat, tehát kémiát, fizikát, biológiát vagy földrajzot oktató szaktanár éri el a nyugdíjkorhatárt, mint ahány hallgató kezdi meg a tanulmányait ezen tanári szakok valamelyikén a tanárképző egyetemeken. Ráadásul a végzősök csak kisebb részéből lesz végül tanár, mondta Holtzer Péter, a Természettudományos Oktatásért Szabó Szabolcs Emlékére Közhasznú Alapítvány (SZ2A) elnöke.

Az általános iskolák legalább harmadában van a kelleténél kevesebb a természettudományos tárgyakat oktató szaktanárokból.

Csak kémiatanárból országosan 2657 fő hiányzik.

A budapesti gimnáziumok 38 százalékában, a szabolcsiak 68 százalékában dolgozik a szükségesnél kevesebb kémiaszakos. Nógrádban a kémiatanárhiány 70 százalékos. Miközben évente 120-140 kémiát oktató válik nyugdíjaskorúvá, 2020-ban összesen 42 hallgató kezdte meg kémiatanári tanulmányait Magyarország tanárképző egyetemein.

Ha a tendencia így folytatódik, tíz-tizenöt év múlva nem lesz, aki kémiát tanítson a gyerekeinknek

– mondta.

A helyzet legalább ennyire elkeserítő a fizikát, biológiát és földrajzot oktatók esetében is.

Az utóbbi időben a klasszikus tanári szakok, mint kémia-fizika, biológia-fizika, biológia-kémia alig tudtak elindulni a felsőoktatásban

– mondta a Világgazdaságnak Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. A természettudományos tantárgyakat tanító szaktanárok hiánya mögött sokszor az energiaszektor, az élelmiszeripar, az egészségügy elszívó hatása áll.

Az utóbbi idők intézkedése, például, hogy nemzeti alaptanterv (nat) szerint csökkennek az óraszámok, leginkább a természettudományos órák esetében érezhető

– tette hozzá Horváth Péter.

Kiemelte, ugyanakkor a kevesebb tanóra miatt a biológia, fizika, földrajz területén jelentkező pedagógushiány valamiféle haladékot kapott így. Viszont, mivel a nat bevezetése felmenő rendszerben történik, a következő tanévben ezt tovább gerjesztheti a szaktanárhiányt, mert a 11-12 évfolyamon van biológia oktatás, az új nattal viszont a korábbihoz képest 9. évfolyamon is magas óraszámmal jelenik meg a biológia – mondta. Most ősszel még több biológia tanárra lenne szükség, a következő két évben pedig mérséklődhet a szaktanárhiány a természettudományok területén.

A városi iskolákban nem annyira érezhető, de a kisebb települések iskoláiban jelentős hiány van biológia, földrajz, kémia és fizika tanárból

– mondta a Világgazdaságnak Neubauer Tamás, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezetének elnöke. A kisebb települések iskoláiban előfordul, hogy évfolyamonként csak egy osztály van, ezért a természettudományos tantárgyakat oktató tanároknak nemcsak egy, hanem több iskolában is órát kell vállalniuk.

Átlagosan heti 6 órája van egy földrajztanárnak, ez borzasztóan kevés, és alig van olyan pedagógus, aki kétszakos. A felsőoktatás nem követi a nemzeti alaptanterv (nat) változásait, hiszen hamarosan bevezetik a természettudományos tárgyakat, de ilyen típusú pedagógusképzés egyelőre nincs a felsőoktatásban

– mondta a PSZ megyei elnöke. Még képlékeny a természettudományos oktatás jövője, az új nat szerint tématerületek lesznek.

Fotó: Shutterstock

A PSZ megyei elnöke hangsúlyozta, a fiatal pedagógusok egyharmada marad a pályán két év gyakornoki munka után.

A fizetések alacsonyak, a kezdő bérek bruttó 200 ezer forint körül alakulnak, tíz év tanítás után is bruttó 335 ezer forintot kap egy pedagógus.

A tanárok fizetése egy átlagos diplomás bérhez képest 30-40 százalékkal alacsonyabb, ezt egyébként az OECD 2020-ban készült tanulmánya is megerősíti. Az általános iskolában és a középiskolák alsó évfolyamán tanító tanárok bére 66 százaléka a diplomás átlagbérnek, míg a középiskola felső évfolyamain az arány már eléri a 70 százalékot.

Amíg évente 600-700 természettudományos tárgyra specializálódott szaktanár éri el a nyugdíjkorhatárt, 2020-ban alig 300 fiatal indult el természettudományos tanári szakon.

A tapasztalatok szerint sokan nem végzik el a képzést, illetve tanári diplomával a kezükben végül más pályára lépnek.

Miközben az aktív tanárok átlagéletkora meghaladja az 50 évet, a pályakezdők aránya alig egy százalék.

Holtzer Péter szerint az egyre szélesebbre nyíló olló nem önmagában a természettudományos szakok tanárutánpótlására jelent veszélyt: néhány éves távlatban azzal fenyeget, hogy megszűnik a biológia, a fizika, a földrajz és a kémia iránt érdeklődő diákok aktív szaktanári támogatása.

Ennek egyenes következménye, hogy általában kevesebben indulnak el a természettudományok felé, azaz kevesebb lesz az orvos, a mérnök, vagy a vegyész – ez pedig könnyen vezethet komoly szakemberhiányhoz a gazdaság számos tudásigényes ágazatában

– figyelmeztet az SZ2A elnöke.

A kérdéseinkkel megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát és az Oktatási Hivatalt is, de nem válaszoltak.

Kapcsolódó cikkek