Évente több, mint kétszer annyi természettudományos tárgyat, tehát kémiát, fizikát, biológiát vagy földrajzot oktató szaktanár éri el a nyugdíjkorhatárt, mint ahány hallgató kezdi meg a tanulmányait ezen tanári szakok valamelyikén a tanárképző egyetemeken. Ráadásul a végzősök csak kisebb részéből lesz végül tanár, mondta Holtzer Péter, a Természettudományos Oktatásért Szabó Szabolcs Emlékére Közhasznú Alapítvány (SZ2A) elnöke.
Az általános iskolák legalább harmadában van a kelleténél kevesebb a természettudományos tárgyakat oktató szaktanárokból.
Csak kémiatanárból országosan 2657 fő hiányzik.
A budapesti gimnáziumok 38 százalékában, a szabolcsiak 68 százalékában dolgozik a szükségesnél kevesebb kémiaszakos. Nógrádban a kémiatanárhiány 70 százalékos. Miközben évente 120-140 kémiát oktató válik nyugdíjaskorúvá, 2020-ban összesen 42 hallgató kezdte meg kémiatanári tanulmányait Magyarország tanárképző egyetemein.
Ha a tendencia így folytatódik, tíz-tizenöt év múlva nem lesz, aki kémiát tanítson a gyerekeinknek
– mondta.
A helyzet legalább ennyire elkeserítő a fizikát, biológiát és földrajzot oktatók esetében is.
Az utóbbi időben a klasszikus tanári szakok, mint kémia-fizika, biológia-fizika, biológia-kémia alig tudtak elindulni a felsőoktatásban
– mondta a Világgazdaságnak Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. A természettudományos tantárgyakat tanító szaktanárok hiánya mögött sokszor az energiaszektor, az élelmiszeripar, az egészségügy elszívó hatása áll.
Az utóbbi idők intézkedése, például, hogy nemzeti alaptanterv (nat) szerint csökkennek az óraszámok, leginkább a természettudományos órák esetében érezhető
– tette hozzá Horváth Péter.
Kiemelte, ugyanakkor a kevesebb tanóra miatt a biológia, fizika, földrajz területén jelentkező pedagógushiány valamiféle haladékot kapott így. Viszont, mivel a nat bevezetése felmenő rendszerben történik, a következő tanévben ezt tovább gerjesztheti a szaktanárhiányt, mert a 11-12 évfolyamon van biológia oktatás, az új nattal viszont a korábbihoz képest 9. évfolyamon is magas óraszámmal jelenik meg a biológia – mondta. Most ősszel még több biológia tanárra lenne szükség, a következő két évben pedig mérséklődhet a szaktanárhiány a természettudományok területén.
A városi iskolákban nem annyira érezhető, de a kisebb települések iskoláiban jelentős hiány van biológia, földrajz, kémia és fizika tanárból
– mondta a Világgazdaságnak Neubauer Tamás, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezetének elnöke. A kisebb települések iskoláiban előfordul, hogy évfolyamonként csak egy osztály van, ezért a természettudományos tantárgyakat oktató tanároknak nemcsak egy, hanem több iskolában is órát kell vállalniuk.
Átlagosan heti 6 órája van egy földrajztanárnak, ez borzasztóan kevés, és alig van olyan pedagógus, aki kétszakos. A felsőoktatás nem követi a nemzeti alaptanterv (nat) változásait, hiszen hamarosan bevezetik a természettudományos tárgyakat, de ilyen típusú pedagógusképzés egyelőre nincs a felsőoktatásban
– mondta a PSZ megyei elnöke. Még képlékeny a természettudományos oktatás jövője, az új nat szerint tématerületek lesznek.
A PSZ megyei elnöke hangsúlyozta, a fiatal pedagógusok egyharmada marad a pályán két év gyakornoki munka után.
A fizetések alacsonyak, a kezdő bérek bruttó 200 ezer forint körül alakulnak, tíz év tanítás után is bruttó 335 ezer forintot kap egy pedagógus.
A tanárok fizetése egy átlagos diplomás bérhez képest 30-40 százalékkal alacsonyabb, ezt egyébként az OECD 2020-ban készült tanulmánya is megerősíti. Az általános iskolában és a középiskolák alsó évfolyamán tanító tanárok bére 66 százaléka a diplomás átlagbérnek, míg a középiskola felső évfolyamain az arány már eléri a 70 százalékot.
Amíg évente 600-700 természettudományos tárgyra specializálódott szaktanár éri el a nyugdíjkorhatárt, 2020-ban alig 300 fiatal indult el természettudományos tanári szakon.
A tapasztalatok szerint sokan nem végzik el a képzést, illetve tanári diplomával a kezükben végül más pályára lépnek.
Miközben az aktív tanárok átlagéletkora meghaladja az 50 évet, a pályakezdők aránya alig egy százalék.
Holtzer Péter szerint az egyre szélesebbre nyíló olló nem önmagában a természettudományos szakok tanárutánpótlására jelent veszélyt: néhány éves távlatban azzal fenyeget, hogy megszűnik a biológia, a fizika, a földrajz és a kémia iránt érdeklődő diákok aktív szaktanári támogatása.
Ennek egyenes következménye, hogy általában kevesebben indulnak el a természettudományok felé, azaz kevesebb lesz az orvos, a mérnök, vagy a vegyész – ez pedig könnyen vezethet komoly szakemberhiányhoz a gazdaság számos tudásigényes ágazatában
– figyelmeztet az SZ2A elnöke.
A kérdéseinkkel megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát és az Oktatási Hivatalt is, de nem válaszoltak.
