A magyar iparban az elkövetkező öt évben veszélyeztetett munkahelyek száma pár tízezerre tehető. Ha azonban az automatizációs lendület tartós lesz, jócskán meghaladhatja a százezret – mondta a Világgazdaságnak Matheika Zoltán, a Kopint-Tárki Zrt. vezető kutatója. A szakember rávilágított:
az ipari foglalkozások több mint fele, mintegy 300-400 ezer munkahely teljesen vagy nagyobbrészt automatizálható, idővel pedig – a robottechnológia és a mesterséges intelligencia fejlődésével – ez a szám még nőhet is.
Egyelőre azonban lehetetlen megmondani, hogy Magyarország azok közé az országok közé tartozik-e majd, ahol a meglévő automatizációs potenciált valaha teljesen kihasználják – ez jó eséllyel csak a legfejlettebb gazdaságokban valósul meg. A Magyarországhoz hasonló duális gazdaságokban viszont fennmaradhat egy viszonylag elavult technológiával működő vállalati szegmens – figyelmeztetett a kutató.
Juhász Csongor, a Prohuman HR-szolgáltató vállalat ügyvezető igazgatója szerint ennél is jelentősebb változásokra számíthatunk a következő évtizedben, amelyek markánsan átrendezik a munkaerőpiacot.
A gyártók a következő öt-tíz évben a létszám 20-40 százalékát tudják kiváltani robotokkal
– közölte lapunkkal. Hozzátette ugyanakkor, hogy bár bizonyos munkafolyamatokat átvesznek a robotok, számos új feladat és munka is létrejön majd, ami ma még ismeretlen munkapozíciókat és állásokat teremt. Nem először fordul elő a történelem folyamán, hogy bekövetkezik egy technológiai ugrás, ami a szereplőit arra kényszeríti, hogy átképezzék magukat egy-egy új feladat ellátására, új kompetenciák megszerzésével – mondta a szakember.
Matheika Zoltán szintén azt emelte ki, hogy a robotizáció ugyanannyi vagy akár még több állást is létrehozhat, mint amennyit felszámol, mivel nagyobb termelékenységet, következésképpen alacsonyabb árakat, magasabb vásárlóerőt és keresletet, végső soron gyorsabb növekedést gerjeszt. Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy erőteljes hatással lehet a munkerőpiacra:
az iparban egy 150 ezres leépítés mintegy 20 százalékos létszámcsökkenéssel, a nemzetgazdaság egészét tekintve pedig 5 százalékos munkahelyvesztéssel járna, ráadásul ez a folyamat korántsem csak az ipart érintené.
A Kopint-Tárki kutatója arra számít, hogy a klímafenyegetés elleni küzdelem során sok újfajta iparág és tevékenységi mód erőltetett ütemű kiépítésére lesz szükség, ezzel egyidejűleg pedig gazdasági ágak és hagyományos működési módok drasztikus leépítésére is.
Juhász Csongor rámutatott, hogy mára majdnem minden területen jelentkezik a hagyományos folyamatok robotizálásának hatása, például a logisztikában, ügyfélszolgálati munkában, de akár a vendéglátásban és az egészségügyben is, legelőrébb pedig az autóiparban tart. Mint hangsúlyozta: sokszor nem is a költségcsökkentés a fő cél, hanem a humánerőforrás-kockázatok, például a fluktuáció, az ember okozta hiba kizárása és csökkentése. A cégvezető arra számít, hogy a jövőben nem lesz szükség annyi betanított munkásra a gyártási egységekben, szerelőüzemekben, de jóval nagyobb arányban lesz igény munkaerőre például a fejlesztési, ellenőrzési területeken.
A digitalizáció ráadásul számos olyan új területet is feltár a fejlesztés terén, amely a mainál sokkal nagyobb mértékű kutatási tevékenységet feltételez. Juhász Csongor ezen a területen a következő öt évben robbanásszerű növekedésre számít.
