BUX 51,365.99
-0.17%
BUMIX 4,362.09
+0.87%
CETOP20 2,351.98
+0.32%
OTP 17,565
+0.37%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
-2.13%
+0.27%
-0.45%
ZWACK 16,500
0.00%
0.00%
ANY 1,575
-0.32%
RABA 1,540
+1.99%
0.00%
+0.82%
-0.56%
+0.70%
+1.61%
+0.43%
0.00%
+0.45%
-1.92%
OTT1 149.2
0.00%
+1.68%
MOL 2,462
+0.08%
+1.98%
ALTEO 1,370
0.00%
0.00%
+7.30%
EHEP 1,900
-2.31%
0.00%
+0.71%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.21%
-0.71%
0.00%
0.00%
SunDell 37,200
0.00%
-1.49%
+1.37%
+2.35%
-0.68%
NUTEX 20.55
+0.74%
Forrás
RND Solutions
Közélet

Öt amerikai techóriás az Európai Unió célkeresztjében

Franciaország, Németország és Hollandia is nagyobb uniós szigort sürget.

Az Európai Uniónak az öt legnagyobb amerikai technológiai cégre kell összpontosítania a digitális szabályozási csomagjában – állítja Andreas Schwab német képviselő, aki a törvényalkotási folyamat fontos szereplője az Európai Parlamentben, ahol az Európai Néppárt (EPP) koordinátora a belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottságban.

Schwab szerint ugyanis a Google, az Apple, az Amazon, a Facebook és a Microsoft a „legnagyobb probléma” a brüsszeli versenypolitika szempontjából, így először velük kell foglalkozni.

Haladjunk szép sorban, kezdjük az elején, az első öttel, és esetleg a hatodik Alibabával

– nyilatkozta a Financial Timesnak. – De ne a hetedikkel kezdjük, és ne vegyünk bele egy európai kapuőrt is csak azért, hogy Joe Biden amerikai elnök kedvére tegyünk” – tette hozzá. Az EU azokat a cégeket nevezi kapuőrnek (gatekeeper), amelyek több országban működnek, jelentős hatásuk van a piacra, és nagyszámú felhasználót kötnek össze sok vállalattal. Brüsszel tavaly decemberben hozta nyilvánosságra a technológiai óriásvállalatok hatalmát megtörni igyekvő tervét, amely szerint piaci részesedése alapján mintegy húsz cég tartozik a „kapuőr” kategóriába, köztük olyanok is, mint például a Booking.com, amelynek az EU-ban van a központja.

Fotó: Shutterstock

Az EU eredetileg azokat a cégeket sorolta a „kapuőrök” közé, amelyek az elmúlt három évben 6,5 milliárd euró vagy afeletti éves EGT-forgalmat értek el, vagy átlagos piaci kapitalizációjuk az elmúlt pénzügyi évben elérte ezt az összeghatárt. Schwab azonban a tegnapi jelentésében magasabb, százmilliárd eurós piaci kapitalizációs határt javasol, valamint azt, hogy csak olyan vállalatot minősítsenek „kapuőrnek”, amelyik „két vagy több” olyan platformon nyújt szolgáltatást, amelyet az üzleti vállalkozások és a magányszemélyek legszélesebb köre használ (core platform).

Ezzel például a Bookinghoz hasonló, nagyrészt egyetlen szolgáltatást nyújtó cégek ki is esnének ebből a körből.

Schwab szerint ugyanis egyértelműen azokat a vállalatokat kell megcélozni, amelyeknek „kapuőrszerepe” megkérdőjelezhetetlen. Meggyőződése, hogy a nagy online platformoknak emellett átláthatóbbnak kell lenniük abban a kérdésben is, hogy miként monetizálják az internetes hirdetéseket, mivel ez az üzleti modell jelenleg egy „hatalmas fekete lyuk”.

A brit gazdasági napilap szerint Schwab álláspontját valószínűleg sokan Amerika-ellenesnek állítják majd be egy olyan időszakban, amikor az EU éppen próbálja helyreállítani a transzatlanti kapcsolatokat. A jelentésében foglaltak ugyan nem kötelező érvényűek, de általánosan elterjedt vélemény szerint az abban foglaltakat fogja majd Brüsszel alapul venni a digitális piaci törvény várhatóan nagyon éles hangú egyeztetése során. Ráadásul Schwab élvezi Franciaország, Németország és Hollandia támogatását, amelyek a múlt héten sürgették az Európai Bizottságot, hogy iktasson törvénybe szigorúbb szabályokat a technológiai óriásvállalatokkal szemben, hogy a verseny kiiktatása érdekében ne tudják felvásárolni a kisebbeket.

Adót fizetnek a digitális óriáscégek is

A techóriások nem húzhatják ki magukat a magyar szabályok alól, ha a feltételek fennállnak, akkor adózniuk kell Magyarországon.

 

Kapcsolódó cikkek