Tovább nőtt a bölcsődei férőhelyek száma

K. R. | Az elmúlt négy évben 26-ról 21 százalékra csökkent azoknak a gyermekeknek az aránya, akik a lakóhelyükön nem jutnak bölcsődei ellátáshoz – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elemzéséből. Mint ismert, a 2017-es szervezeti átalakulás során létrejöttek a hagyományos bölcsődék mellett a mini-, illetve a családi és munkahelyi bölcsődék is. Tavaly 825 bölcsőde volt Magyarországon, szemben a 2017-ben nyilvántartott 754-gyel, a minibölcsődék száma 195-tel, a családi bölcsődéké 25-tel, a munkahelyi bölcsődéké pedig kettővel nőtt négy év alatt. Tavaly a járvány miatt az előző évhez képest közel 500-zal kevesebb, 45,4 ezer gyermeket írattak be a bölcsődékbe.

Az elmúlt hat évben a három éven aluli gyerekek száma ugyanakkor több mint 6000-rel, csaknem 280 ezerre nőtt. A kisgyermekek gondozását – elsősorban az anyák – hagyományosan otthoni keretek között, családtámogatási ellátások igénybevételével oldják meg. A napközbeni ellátások igénybevétele szoros kapcsolatban áll a foglalkoztatottság szintjével is. A KSH szerint az elmúlt években folyamatosan bővültek a nők visszatérését támogató munkaerőpiaci és szociális intézkedések – az előbbire példa a rugalmas munkavégzési formák térnyerése, az utóbbira a bölcsődefejlesztések és a nagyszülői gyed bevezetése. Ezek hatására 2015-től folyamatosan nőtt a hároméves kor alatti gyermeket nevelő, 25–49 éves nők körében a foglalkoztatottak aránya, ezzel párhuzamosan a bölcsődébe beíratott gyermekek száma is.

A KSH kiemelte, hogy a férőhelyek bővülése ellenére még mindig vannak területi egyenlőtlenségek az ellátásban. Ugyanakkor fokozatosan csökken azoknak a hároméves kor alatti gyermekeknek a száma, akiknek a lakóhelyén semmilyen formában nincs hozzáférhető napközbeni ellátás. A kapacitások és az igények közötti területi egyenlőtlenségeket jelzi, hogy az elutasítások mellett a működő férőhelyek száma országosan 4775-tel haladta meg a beíratott gyermekekét.