Bár magyar és nemzetközi szinten is erősödött az új autók piaca, a járvány előtti szinteket még nem érte el. Az idei első fél évben Magyarországon eladott több mint 75 ezer új gépkocsi éves szinten 11 százalékos bővülést jelent, de 16 százalékkal elmarad a 2019-ben elért értékesítéstől. A vásárlók a járvány miatt eleve óvatosabbak, ráadásul a környezetvédelmi normák miatt emelkedett az új autók ára, emellett az ellátás is akadozik, részben a globális csiphiány miatt – mutatta be a legújabb autópiaci trendeket Zs. Nagy István, a Magyar Lízingszövetség elnöke.
Első látásra megkezdődött a koronavírus-járvány miatt tavaly jelentős zuhanást elkönyvelő újautó-piac emelkedése, ám a dolog közel sem ilyen egyszerű
– derül ki a Magyar Lízingszövetség legújabb összeállításából.
Az év első hat hónapjában 75 372 új jármű talált gazdára Magyarországon, ami 11 százalékos növekedést jelent éves összevetésben. Ugyanakkor 2019 első fél évéhez – azaz a járvány előtti szinthez – képest 16 százalékos elmaradást jelent. Az uniós piacon is hasonló a helyzet: az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) adatai szerint az év első hat hónapjában 25 százalékkal nőttek az eladások éves szinten, ám az 5,3 millió darabos eladás messze alulmúlja a 2019 első hat hónapjában látott több mint 6,9 milliós értékesítést.
Zs. Nagy István, a Magyar Lízingszövetség elnöke elmondta:
Több tényező is szerepet játszik abban, hogy az új autók piaca még nem érte el a járvány előtti szintet. Egyrészt mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások óvatosak a pandémia okozta bizonytalan gazdasági helyzetben. Sokan elhalasztották a komolyabb beruházásokat, így az autóvásárlásokat is.
„Másrészt az is kérdéses, hogy a már tavaly elindult gyártási idők meghosszabbodása milyen mennyiségű előző évi megrendelést hozott át erre az évre. Továbbá az új környezetvédelmi normák miatt emelkedett nemzetközi szinten az autók ára, Magyarországon pedig az euróárfolyam miatt további drágulás történt.”
A lízingpiacon is jól látható az autópiaci áremelkedés. Bár a személygépkocsi-vásárlásokat a lízingcégek 97,5 milliárd forinttal finanszírozták, szemben az egy évvel korábbi 84 milliárddal, ám a szerződések száma nem növekedett, az a 2017-es szinten volt.
A szakember hozzátette: „Az új autók piacán a kereslet nem emelkedett, ráadásul a kínálat is akadozik, részben az alapanyagok árának növekedése, valamint a globális csiphiány miatt. A mostani kilátások szerint az új autók drágulása még nem állt meg, a második fél évben folytatódhat, ám az áremelkedés mértékét egyelőre nehéz megbecsülni. Autógyáranként jelentős eltérés mutatkozik, hogy mennyire tudják teljesíteni a számukra előírt flottaszintű CO2-kibocsátási elvárást a jövőre nézve, van, akinek igen komoly hátrányt kell még ledolgoznia, hogy ne kelljen büntetést fizetnie a kvóta túllépése miatt. Érdemes megemlíteni, hogy a vásárlói szokások átalakulása sem feltétlenül segíti a kvótarendszer betarthatóságát: az elmúlt években felkapott »városi terepjárók« a méretüknél és súlyuknál fogva eleve nagyobb károsanyag-kibocsátásúak.”
Zs. Nagy István szerint a drágulás és az ellátási problémák mellett az is látszik, hogy útelágazáshoz érkezett az új autók globális piaca. A gépkocsióvásárlást tervező magánszemélyek és vállalkozások komoly dilemma előtt állnak a meghajtásokat illetően.
Az újautó-piaci változások a használtpiacra is hatnak: az árak emelkedése a használt eszközök esetén is látszik, ez hazánkban különösen tetten érhető. A használtautó-piac élénkül: amíg a magánszemélyek kivárnak vagy egyszerűen nem akarnak magasabb költségek árán új járműbe ülni, addig a cégek továbbra is cserélni fogják bizonyos kilométerkorlát után az autóikat.
