A jegybank elnöke rámutatott: rendkívüli helyzetben vagyunk, a koronavírus-járvány negyedik hulláma lesújtott ránk. Most azonban az ország összehasonlíthatatlanul jobb helyzetben van, mint 2009-ben, az akkori gazdasági krízis idején.

A Figyelő beszámolója alapján Matolcsy György jelezte:

az új világrend és új világgazdaság kialakulását felgyorsították a válságok, napjainkban a pandémia követeli meg az új világrend kialakulását.

A koronavírus-járvány felgyorsította a digitalizációt és a zöldgazdaságra való átállást, az új technológiák elterjedését. Jelezte: nagyon nehéz évtized előtt állunk, a mostani évtized egy viharos, háborgó tengerhez hasonlítható.

Mint írták, a jegybankelnök emlékeztetett: most szerencsés helyzetben vagyunk, Magyarország mind gazdasági, mind társadalmi szempontból sokkal jobb helyzetben van, mint a 2008–09-es válság idején, mert tíz sikeres évet mondhatunk a magunkénak, csak ezután érte el az országot a világgazdasági krízis, amely egészségügyi válságként indult. Az elmúlt évtizeddel ellentétben a gazdaság terén új kihívás jelent meg, nevezetesen az infláció, amit Matolcsy György közellenségnek nevezett, hozzátéve, a Magyar Nemzeti Bank már megindította ellene a harcot.

Már megkezdtük az infláció elleni harcot, de ez nem csupán magyar jelenség

– húzta alá.

A világgazdaság folyamatait, a kilábalást tekintve Kína és az Egyesült Államok jár az élen, gyorsabban áll talpra, gyorsabban lábal ki a krízisből, mint az Európai Unió. Magyarország a mostani, pandémia okozta válságkezelésben is a sikeres országok közé sorolható. A GDP szintjét tekintve az idei év második negyedévének végére már elértük a válság előtti szintet, az eurózóna ezzel szemben még nem.

Európa országainak mezőnye kettészakadt, mi a sikeres 10-12 válságkezelő állam csoportjába tartozunk – jelezte Matolcsy György, hozzátéve, hazánknak a 2008-as válság után hat és fél év kellett ahhoz, hogy kilábaljunk a krízisből, most ez csak másfél évet igényelt.

Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Magyarország most nagyon gyors, V alakú kilábalást valósított meg – mutatott rá. Ennek egyik oka az volt, hogy hazánk Európa-bajnok volt a hitelezésben, és a 2008-as válság kezelése hitelezés-központú volt, ezt kiegészítette a beruházás-központú kríziskezelés.

Az MNB elnöke rámutatott: a hitel bizalmat jelent, aki nem bízik a jövőben, abban, hogy a holnap jobb lesz, az nem vesz fel kölcsönt.

Jelezte: a válságkezelés hatására minden országban megugrottak a deficitek és az államadósságok. Van hatékony, és van nem hatékony válságkezelés, a nem hatékonyban még nem érték el a válság előtti gazdasági teljesítményt, közéjük tartozik például az EU-tagállamok közül Franciaország, Németország, hazánk viszont sikeresek között szerepel.

Az MNB több mint tízmilliárd forintot juttatott a gazdaságba a krízis kezelésére, a jegybanki programok kifejezetten célzottak voltak, ennek egyik legjelentősebb elemét az NHP Hajrá! program jelentette.

A cikk szerint jelezte: a következő években megnő a kreatívipar szerepe, ennek jeleként a kreatív gondolatok és a tehetségek felértékelődnek, új technológiák, például a nanotechnológia, a robotok szerepe vagy a mesterséges intelligencia kerül előtérbe. Ez igaz lesz mind a termékekre, mind a szolgáltatásokra, nagyobb értéket képviselnek a tudásra épített termékek – jelezte Matolcsy György.

Az új gazdaság zöld lesz, ez azt jelenti, hogy fenntarthatóbbá kell tenni a pénzügyeket is. A válság következtében 10 évet ugrott előre a fenntarthatóság mint szemlélet is. Ez igaz lesz az államadósságokat nézve is, már a közeljövőben újra a fenntarthatóság és az egyensúlyra törekvés uralkodik majd a gazdaság- és pénzügypolitikákban.

Kifejtette: zöldátmenetet él át Magyarország is, hazánkban is beruházásokkal kell megvalósítani az átállást.

Nagy segítséget jelenthetnek ebben a zöldhitelek is, például a jegybank zöldotthon programja. Ezen a téren is határozott döntésekre van szükség, s ha az állam képes erre, akkor jó helyzetbe kerülhetünk.

Fotó: Facebook/MNB Zöld Hitel

Matolcsy György úgy vélte: a magyar jegybank az egyik első a világon a zöldátmenet megvalósításában, finanszírozásában. A jegybank megkapta a törvényhozástól a zöldmandátumot, ez nagyon fontos volt a zöldprogramok elindításához. Az MNB ezen programja kiterjed a tőkepiacokra és a bankrendszerre is, emellett a jegybank ennek végrehajtását magára nézve is kötelezőnek tartja.

Az MNB elnöke szerint a jövő gazdaságában a tőke, a technológia, a tudás és a tehetség meghatározó szerepet játszik, a gazdaság erre való áttérését felgyorsította a koronavírus-járvány,s amelyik ország nem kapcsolja össze ezt a négy tényezőt a zöldátmenetre, az veszíteni fog.

A jegybank elnöke rámutatott:

annak is hatása van a gazdasági fejlődésre, hogy Magyarországon rosszul gondolkodunk az egészség szerepéről, az egészségügyről.

Fontos, hogy az emberek törődjenek az egészségükkel, akkor leszünk gazdagok, ha egészségesen élünk, gondolkodunk – hangsúlyozta.

Matolcsy György az előttünk álló évtizedről elmondta: Kína és az Egyesült Államok versenye határozza majd meg a jövőt, de a két állam rivalizálása egyelőre Dávid és Góliát harcát idézi, mert Kína jelenleg még sok szempontból szegény országnak számít, hozzátéve, ez leginkább a technológiai szférában mutatkozik meg, a távol-keleti óriásnak ebben még lemaradása van. Az Európai Unió ezzel szemben bajban van – mutatott rá, Európa birodalmat akar építeni, holott erre a mostani állapotában nem alkalmas, sőt, az EU egy szétforgácsolt államalakulat.

Az MNB elnöke jelezte:

Magyarország számára jó az a stratégia, hogy ha nem tudunk Európából tudást és technológiát importálni, akkor Ázsiából és az Egyesült Államokból kell azt megszereznünk.

A jegybankelnök végezetül azt hangsúlyozta, hogy Magyarország jó helyzetben van, az elmúlt 10 év eredményei után egy újabb sikeres 10 év következhet.