A Meteorológiai Világszervezet legújabb, hétfőn közölt jelentése szerint a koronavírus-járvány hatására leálló légiforgalom, alacsonyabb ipari termelés és az ezek hatására az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése sem vezetett ahhoz, hogy ezen gázok légköri koncentrációja ne döntsön újabb rekordot – írja a The Guardian.

A jelentés szerint ráadásul mind a széndioxid, mind a metán, mind a nitrogén-oxidok koncentrációja gyorsabban emelkedett 2020-ban az elmúlt évtized átlagánál. A glasgowi klímacsúcs (COP 26) előtt megjelenő dokumentum újabb figyelmeztetés, hogy 

még elindulni sem sikerült azon az úton, mely a Föld felmelegedését a tervek és a párizsi egyezmény által kitűzött másfél fokos határ alatt tartja.

Fotó: Shutterstock

Noha az idei évben már számos időjárási esemény is jelezte, hogy 

a klímakatasztrófa már nem a jövő, hanem a jelen 

– gondoljunk csak a kanadai hőhullámra, az erdőtűz-szezonra, a Németországot elárasztó árvizekre mégsem látszik, hogy érdemi változások történnének a kérdésben.

A klímaváltozás elleni fellépés ugyan valóban költséges – a Reuters COP 26 előtt készített felmérése, közgazdászokat érintő kutatása szerint 2050-ig évente a globális GDP 2-3 százalékába kerülne – ám a cselekvés elmulasztása még nagyobb károkat okoz. A jelenlegi folyamatok változatlansága esetén a hőmérséklet 2030-r 1,6 fokot, 2050-re 2,4 fokot, míg 2100-ra 4,4 fokot emelkedhet, ami 

a gazdasági teljesítményre 2030-ra 2,4 százalékos, 2050-re 10 százalékos, 2100-ra pedig 18 százalékos negatív hatással lenne.

A kiszámíthatatlan időjárás az élelmiszer-termelést is komolyan veszélyezteti és számos terület válhat lakhatatlanná, ami a korábbiaknál is erőteljesebb migrációs hullámokban csúcsosodhat ki. Ennek ellenére a legtöbb vállalás az országok és cégek részéről a klímaváltozás elleni fellépés kapcsán csak olyan ígéreteket fogalmaz meg, melyek a távoli jövőbe vesznek, miközben sokak szerint a COP 26 talán az utolsó esély arra, hogy változtatni lehessen a folyamatokon.