A leletanyagok alapján a sírokban egy jómódú közösség tagjai nyugszanak. A női sírokban gyöngycsüngős bronz fülbevalók, kása és kisebb méretű, dinnyemag alakú gyöngyökből fűzött nyakláncok, orsógombok, vaskések, csatok, karikák kerültek elő. A férfi sírokban szinte kivétel nélkül nyílcsúcsok, kések, csatok, karikák, ritkábban bogozó, tűzszerszámok voltak, míg a gyermek-sírokban a felnőttek viseletének „kicsinyített” másaiként ugyancsak fülbevalók, gyöngyök, csatok, kisebb méretű kések kerültek elő - adta hírül a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.
A feltárt sírok közül külön ki kell emelni a 65. férfi sírját, amelyben ezüst és bronzlemezből préselt övgarnitúrát, mellette nagyobb méretű vaskést, koponyája alatt pedig bronz fülbevalót találtak. Ez alkalommal is előkerült egy kettős temetkezés – egy férfi és nő közös sírja, valamint egy esetben koporsó nyomait is sikerült dokumentálni.
A sírok mindegyikében – szokatlan módon – igen sok állatcsontot is találtak: a szarvasmarha-, csirke-, tyúk-, sertés-, valamint juh/kecskecsontok mellett egy esetben ritkaságszámba menő halcsontok is előkerültek. Ezek a csontmaradványok nem csak azt jelzik, hogy az itt nyugvók hitviláguknak megfelelően búcsúztatták el elhunytjaikat, de módjukban állt gyakran több állat egy-egy részét is az elhunyt mellé temetni. A halcsontokból arra is következtethetünk, hogy az állattartás mellett halászattal is foglalkoztak, feltételezhetően a nem túl távoli Balatonban.
Mindezek mellett a lelőhelyen, a korábbi feltárások során már megtalált és azonosított II. világháborús légvédelmi árokrendszer (Klára-vonal) egyik állásában egy német katona földi maradványaira is rátaláltak. Ezek az információk Veszprém város újkori történetének fontos adatai és bizonyítékai is egyben.
Az elmúlt két évben végzett feltárások során eddig összesen 77 sír látott napvilágot, amelyek a közép avar kor (legdélebbi sírok) és a késő avar kor elejére (északi terület) datálhatóak. Ezek jól jelzik, hogy esetünkben egy nagyobb avar közösség több évtizeden át használt temetőjéről van szó, melyet jelen ismereteink szerint nagyjából a 7. század közepén nyitottak és a 7. század végén, a 8. század elején még használtak. A mai Veszprém város területén és környékén korábban ismert négy nagyobb avar kori lelőhely mellett a most feltárt temető a város és környékének avar kori történetének fontos részét fogja képezni.
