Másfél milliárd euró uniós befektetéstől eshet el Bosznia, ha az ellenségeskedő vezetők nem térnek vissza a párbeszédhez, és nem vezetnek be reformokat, mondta az bővítési biztosa szerdán a Reuters beszámolója szerint. Várhelyi Olivér konstruktív párbeszédre szólította fel az érintetteket.
Az 1992-1995-ös boszniai háború után Bosznia-Hercegovinát két régióra osztották, a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra (Republika Srpska), valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra.
A két országrésznek saját kormánya és parlamentje, valamint intézményrendszere van, de az országrészek képviselői a szövetségi intézmények munkájában is részt vesznek.
Milorad Dodik, az ország háromtagú államelnökségének szerb tagja, aki évek óta a boszniai Szerb Köztársaság elszakadása mellett kampányol, azt mondta, hogy a boszniai szerbek kivonulnak Bosznia-Hercegovina szövetségi intézményeiből, a hadseregből, az igazságügyi testületekből és az adózási rendszerből is, ezzel pedig lényegében fel is számolják azokat.
Erre reagált Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos, mikor azt mondta, hogy Boszniának vissza kell térnie a párbeszédhez, máskülönben komoly forrásoktól esik el.
„Van egy világos és hiteles európai perspektíva Bosznia-Hercegovina számára” – mondta egy sajtótájékoztatón, miután találkozott a boszniai nemzetiségek háromoldalú elnökségének tagjaival, illetve a központi kormány és az ellenzék vezetőivel.
Hozzátette ugyanakkor, hogy Boszniának az Európai Bizottság által meghatározott 14 kulcsfontosságú prioritási területtel kell foglalkoznia ahhoz, hogy az EU tagjelöltjévé válhasson.
A Republika Srpska entitás kivonása és az állami intézmények felszámolása még távolabb vinné Boszniát az uniós vívmányokhoz való igazodástól, és az egész ország számára megakasztaná a csatlakozás folyamatát
Konstruktív párbeszédre és politikai akaratra van szükségünk minden oldalról, hogy az uniós úton haladjunk előre
– emelte ki végül.
