Putyin történelmi leckével kezdte televíziós beszédét, amelyben megkérdőjelezte Ukrajna államiságát. Úgy fogalmazott, hogy a modern Ukrajnát a kommunista Oroszország, szovjet Ukrajnát pedig Vlagyimir Lenin „hozta létre”, akit bírált is amiatt, hogy ezzel „hátrányba hozta” Oroszországot. „Dekommunizációt akartok? Ez nekünk megfelel. De ne álljunk meg félúton. Készen állunk megmutatni, hogyan néz ki a valódi dekommunizáció” – fenyegette meg Kijevet.
Putyin a szakadár ukrán területeket „ősi orosz földnek” nevezte, Ukrajnát pedig az orosz történelem szerves részének.
Elismerte, hogy a kelet-ukrajnai helyzet kritikus, egyre nő a „neonácik” befolyása. Panaszkodott amiatt, ahogyan a poszt-szovjet Ukrajna viselkedett Oroszországgal szemben, és megvádolta Kijevet, hogy a múltban „lopta az orosz gázt”. Szerinte az ukrán vezetők csak a jó dolgokat akarták Moszkvától, mindenféle kötelezettség nélkül, miközben Oroszország mindig nyitottan és együttműködően állt hozzájuk.
Megismételte régi véleményét, hogy Oroszországot „megrabolták” 1991-ben, amikor szétesett a Szovjetunió. Erről már korábban is gyakran beszélt, és „geopolitikai katasztrófának” nevezte a blokk széthullását.
Ukrajna szerinte sosem volt elég stabil ahhoz, hogy önálló legyen,
mindig külföldi nagyhatalmakra támaszkodott, most pedig amerikai gyarmat lett, „bábrezsimmel”, a hatóságokat megfertőzte a nacionalizmus és a korrupció vírusa, az orosz nyelvet marginalizálták.
Állítása szerint Ukrajna saját nukleáris fegyverarzenált tervez létrehozni szovjet tudással, a nyugati hírszerzéseket pedig azzal vádolta, hogy segítenek Kijevnek bűntetteket elkövetni. Úgy vélekedett, hogy amennyiben Ukrajnának sikerül tömegpusztító fegyvereket szerezni, akkor az egész globális helyzet drasztikusan megváltozik. Emlékeztetett, hogy az elmúlt hónapokban áradt a nyugati fegyver az országba, és azt állította, hogy a NATO-tanácsadók folyamatosan jelen voltak hadgyakorlatokon Ukrajnában. Azzal vádolta az Egyesült Államokat és a NATO-t, hogy háborús hadszíntérré változtatják az országot.
Megismételte, hogy Ukrajna felvétele a NATO-ba közvetlen fenyegetést jelentene Oroszország biztonságára. Szerinte a közelmúlt eseményei csak fedezékül szolgáltak a NATO-csapatok gyors ukrajnai telepítéséhez, és katonai bázis szintű NATO-kiképzőközpontokat hoztak létre az országban.
Ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy az ukrán alkotmány nem engedélyez külföldi katonai bázisokat az ország területén.
Ismét felemlegette, hogy annak idején megígérték Moszkvának, hogy a nem terjeszkedik majd keletre, és ennek az ellenkezője történt. (Condoleezza Rice volt amerikai külügyminiszter másképp emlékszik erre. A CNN-nek adott hétvégi interjúban azt mondta, az oroszoknak addig nem volt problémájuk a NATO-keleti bővítésével, míg fel nem merült, hogy rakétákat telepítsenek Lengyelországba.)
Rendben, nem akarjátok, hogy a barátaitok legyünk. De ellenséget csinálni belőlünk? Erre csak egyetlen válasz van
– jelentette ki.
„Nem akarják, hogy itt legyen ez a nagy, önálló, erős ország, amelyet Oroszországnak hívnak. Innen ered az egész amerikai viselkedés” – hangsúlyozta, és azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy terroristákat támogat Csecsenföldön, és nem veszi figyelembe Oroszország érdekeit a NATO-bővítéskor és a rakétavédelem területén.
Az elnök bejelentette a beszédben, amit már korábban nyilvánosságra hozott a Kreml, vagyis, hogy
elismeri a két szakadár ukrajnai terület, az úgynevezett donyecki és luhanszki köztársaságok függetlenségét, és azonnal alá is írta az erről szóló rendeletet,
valamint felkérte a parlamentet, hogy minél hamarabb ratifikálja azt. A lépés lehetővé teszi Oroszország számára, hogy csapatokat küldjön a védelmükre – ezt Boris Johnson brit kormányfő a nemzetközi jog egyértelmű megsértésének tartja, és elítélte Németország is. A Reuters szerint elképzelhető, hogy a szakadárok elismerésével Putyin megtorpedózta a Joe Biden amerikai elnökkel tervezett csúcstalálkozót.
Az aggodalmak a rubel árfolyamán is meglátszottak, az orosz deviza az elnök beszéde alatt 3,3 százalékkal, 79,83-as szintre gyengült a dollárhoz képest.
Külföldi tudósítók aggodalmasan számoltak be az elnök beszédéről. Max Seddon, a Financial Times moszkvai tudósítója a Twitteren azt írta, számítottak arra, hogy Putyin agresszív és kompromisszumképtelen lesz, de ez „egyenesen rémisztő. Ez egy háborús beszéd volt” – fogalmazott.
