Az ügyet ismerő tisztviselők szerint a Biden-kormányzat komoly szankciók bevezetését fontolgatja az orosz állami tulajdonú atomenergetikai vállalat, a Roszatom ellen, amely jelenleg a világ atomerőműveinek egyik fő üzemanyag- és technológiaszállítója – számolt be róla a Bloomberg.
A források szerint azonban még nem született meg a végleges döntés, és a Fehér Ház egyeztet az atomenergia-iparral a lehetséges következményekről és piaci hatásokról.
A Roszatom azért nagyon kényes célpont, mert a céghez és leányvállalataihoz köthető a világ urándúsításának csaknem 35 százaléka, és az elmúlt évek során több megállapodást kötöttek arról, hogy a nukleáris fűtőanyagot Európa országaiba szállítják. Szintén vékony a jég amiatt is, hogy báminemű büntetést is vezetnek be, annak nem szabad veszélyeztetnie a Roszatom Iránnal kapcsolatos tevékenységét, amelyet az ázsiai ország nukleáris programját korlátozó megállapodás feltételei szerint végez, és amellyel kapcsolatban Joe Biden pont erősíteni szeretné a nemzetközi együttműködést.
A szankció belengetésének hírére a szaktor részvényei szinte mind megugrottak, 0,7 és 6 százalék közötti pluszokat értek el.
Egyelőre az sem világos, hogy a tervezett szankciók mit jelentenének az amerikai atomerőművekre és az üzemanyag-importőrökre nézve. Oroszország az Amerikai Egyesült Államokba importált urán 16,5 százalékát adta 2020-ban, és
az amerikai kereskedelmi célú atomreaktorok működtetéséhez szükséges dúsított urán 23 százaléka is innen származik.
Az atomreaktorokat általában 18-24 havonta kell újratölteni, és az ellátásbiztonság miatt legtöbbször évekre előre vásárolnak üzemanyagot, ráadásul jelentős készleteket tartanak fenn.
Joe Biden kormánya kedden a nyersolaj, a szén és több más energiatermékek orosz importjának betiltását jelentette be, az urán azonban nem szerepelt a listán.
Az biztos, hogy az urán világpiaci árát bármilyen szankció számottevően megemelhetné, ami érzékenyen érintene nagy nukleáris üzemeltető vállalatokat, mint például a Southern Co. és a Constellation Energy Group. Ugyanakkor a drágulásnak lennének nyertesei is, az uránbányászattal foglalkozó, egyaránt amerikai Energy Fuels és az Ur-Energy számára mindenképpen pozitívum lenne.
Az Amerikai Urángyártók Szövetsége (Uranium Producers of America) az elmúlt napokban felszólította Joe Bident és kabinetét, hogy az orosz uránimportot betiltására, ezzel egyidejűleg a nukleáris iparág más szereplői a szankciók bevezetése ellen lobbiztak.
Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne legyen orosz uránunk, sem dúsításunk. Az orosz urán ugyanis olcsóbb, mintha máshonnan kellene beszerezni
– fejtette ki Chris Gadomski, a Bloomberg nukleáris ipari elemzője.
A szankciók életbelépése esetén Franciaországból, Japánból és Kínából származó dúsított urán importálásával helyettesítheti Amerika az eddig Oroszországtól vásárolt mennyiséget.
Úgy gondolom, kedvező helyzetben vagyunk a rövid távú dúsított uránellátás tekintetében, hiszen az üzemeltetők rendelkeznek az idei tavaszi és őszi üzemanyag-utántöltéshez szükséges készletekkel. Ez időt ad a reagálásra
– fejtette ki Maria Korsnick, a Nuclear Energy Institute vezérigazgatója.
