A Reuters számolt be arról, hogy a Pentagon becslése szerint az oroszok a háború kezdete óta több mint 1100 különböző típusú rakétát lőttek ki. Azt azonban egyelőre nem közölték, hogy ezek közül hány találta el a célját, és hány vétette el. Nem hozták nyilvánosságra azt sem, hogy mi az oka az orosz rakétatámadások magas hibaarányának, ami többféle rakétaproblémát lefed,

a kilövési hibáktól kezdve a fel nem robbantak is idesorolhatók.

Egy 300 mm-es rakéta fel nem robbant része egy harkivi támadás után 2022. március 21-én 
Fotó: SERGEY BOBOK / AFP

Az Egyesült Államok becslése szerint 

Oroszország hibarátája napról napra változik a kilőtt rakéták típusától függően, és néha az 50 százalékot is meghaladja.

A hírszerzés szerint Oroszország légi úton indított cirkálórakétáinak hibaszázaléka az adott naptól függően 20–60 százalék közöttire tehető.

Oroszország kétféle, levegőből kilőhető cirkálórakétát vetett be Ukrajnában, a Kh–555-öst és a Kh–101-est. A megkérdezett szakértők szerint a 20 százalékos vagy annál magasabb hibaarány magasnak számít.

Egy 220 mm-es rakéta fel nem robbant vége egy mikolajivi temetőben 2022. március 21-én, amely a jelek szerint kazettás bombákat tartalmazott – Fotó: BULENT KILIC / AFP

Oroszország március elején az orosz légtérből lőtt ki cirkálórakétákat, amikor támadást indított egy ukrán katonai támaszpont ellen a lengyel határ közelében, és ennél a támadásnál különösen magas volt a hibaszázalék – mondta az egyik amerikai tisztviselő. A csapás az ukrán hatóságok szerint 35 ember halálát okozta.

A rakétatámadások az orosz harcok egyik fő sajátosságai, legfőképp katonai célpontokra, köztük fegyverraktárakra mérnek csapásokat. Oroszország tagadja, hogy katonáik civileket is támadnának, ugyanakkor lakónegyedeket, iskolákat és kórházakat is értek találatok, köztük Harkivban és az Azovi-tenger parján fekvő Mariupol kikötőjében. A háborúnak már több ezer halálos áldozata van, és Ukrajna 44 millió fős lakosságának negyede már kénytelen volt elhagyni hazáját.