Ez egy furcsa választás, mert menet közben változott meg a választás tétje. Ilyet még én sem láttam

– ezzel kezdte az Origo oldalán csütörtökön megjelent interjút Orbán Viktor.

A miniszterelnök ezt azzal indokolta, hogy amikor a kampány megkezdődött, és az előválasztást megindították az ellenfelek, akkor világossá vált, hogy a választás tétje az, visszajön-e a 2010 előtti múlt, vagy mehetünk tovább.

A kampány kellős közepén azonban a szomszédunkban kitört egy háború. Nem olyan, mint 1999-ben a délszláv háború második köre, ami véres és kegyetlen, de Magyarországnál kisebb államok összecsapása volt. Most a 40 milliós Ukrajna és a 140 milliós Oroszország háborúzik, ebből ráadásul az egyik atomhatalom. Egy olyan esemény vágta félbe a kampányt, amire korábban nem volt példa – fejtette ki a kormányfő.

A miniszterelnök igyekezett megnyugtatni az embereket. Szerinte minden baj ellenére ma azért lehet biztonságérzetünk, mert bár Oroszország atomhatalom és az ereje nem kétséges, de a NATO erősebb.

Zajlik a szomszédban egy háború, amelyben egy világhatalom vesz részt, de ha ez a világhatalom túl akarna lépni Ukrajna határain, akkor beleütközne a NATO falába, és az meg fog védeni bennünket

– hangsúlyozta a kormányfő.

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

„Mindig is a NATO-t tekintettem Magyarország számára a legfontosabb nemzetközi szervezetnek. Én írtam alá a NATO-csatlakozásról szóló dokumentumot. Népszavazás döntött erről, és ezt a népakaratot én képviseltem. Mind a mai napig büszke vagyok arra a pillanatra, amikor a magyar zászlót felvonták a NATO-központ előtt” – emelte ki Orbán Viktor.

A kormányfő nem feledkezett meg a múlt heti NATO- és EU-csúcsról sem. Elmondta, hogy a mostani találkozón olyat látott, amit korábban soha: most stratégiai alternatívák versengtek egymással. Láthatóan kialakult egy országcsoport, amely a NATO minél nagyobb részvételét szeretné ebben a konfliktusban; nem ukrán–orosz háborút lát, hanem orosz agressziót, most még Ukrajna, de később a NATO világával szemben, és azt gondolja, nem lehet elkerülni a bevonódást ebbe a háborúba.

A másik álláspont a miénk, amely szerint ebbe a konfliktusba a NATO-nak nem kell fegyvereket és katonákat küldenie.

A mi álláspontunk jelenleg a többségi vélemény, és ezért a NATO azt a döntést hozta, hogy nem vesz részt ebben a katonai konfliktusban: nem küld katonát, nem küld fegyvert.

Ugyanakkor – tette hozzá –, ha a háború elhúzódik, és vannak erre utaló jelek, akkor ez a stratégiai dilemma újra és újra minden egyes NATO-csúcson előkerül. Legközelebb a júniusi madridi csúcson találkoznak, és arra számít, hogy ha a háború addig nem ér véget, vagy nem lesz tartós tűzszünet, akkor ez a kérdés ismét terítéken lesz.

Hozzátette, ha a vasárnapi választáson az ellenzék nyerne, akkor olyan kormány lenne, amely a másik álláspontot képviseli.

A kormányfő a gazdasági helyzetet is elemezte. Kiemelte, hogy van egy mesterséges árfelhajtó politika Nyugaton, miközben beütött az infláció. Az infláció 50 százaléka is az energiaár-emelésből, az elhibázott brüsszeli energiapolitikából származik. Emellé most még jött a háború, és úgy döntöttek, hogy szankciókat fognak alkalmazni.

Ezzel mi soha nem értettünk egyet, de az egység érdekében nem is akadályoztuk meg

– fogalmazott, majd kitért arra is, hogy az olcsó orosz energiahordozókról való gyors leválás terve még egy lökést adott az inflációnak.

Tíz év alatt tudnánk csak teljesen leválni az orosz földgázról

Litvánia és Szlovákia után, Hollandiát, Görögországot és Finnországot megelőzve, harmadik helyen állunk az orosz energiaimport-függőség tekintetében az uniós országok listáján.

Orbán Viktor szerint mindebből egy dolog következik: az egész európai gazdaságot újra kell szerkeszteni. Szerinte egy nagyon nehéz, intellektuálisan rendkívüli izgalmas, de politikailag kockázatos időszak előtt áll az egész Európai Unió.

Kihangsúlyozta, hogy bár Magyarországot oroszbarátsággal vádolják, Németország sokkal szorosabb kapcsolatot épített ki Moszkvával, és sok francia cég nem jött ki Oroszországból a háború ellenére sem.

Az interjú érintette a vasárnapi választással egy időben sorra kerülő népszavazást is.

A miniszterelnök kijelentette, hogy Magyarország szabad ország, a felnőttek úgy élnek a törvények keretein belül, ahogy akarnak, senki nem akar rájuk tukmálni semmit, de egy védelmi vonalat mindenképpen meg kell húzni, és nem szabad, hogy ezen bárki átlépjen, ez pedig a gyermeknevelés kérdése.

Kizárólag a szülők felelőssége az, hogy mikor milyen kérdéssel akarják szembesíteni, hogyan akarják egy boldog életre nevelni a gyereküket

– mondta el a kormány álláspontját Orbán Viktor

A vasárnapi választásokat illetően a miniszterelnök optimista, de nagyon meg kell nyomni a hátralévő napokat. A választás nem lefutott, a részvétel fogja eldönteni ezt a voksolást, itt még bármi megtörténhet – tette hozzá.

A miniszterelnök a jelenlegi kormányzati ciklust értékelve azt mondta:

Sosem volt könnyű négy évünk.

Kifejtette, hogy gazdasági válságok, természeti katasztrófák, háborúk miatt mindegyik korszak nehéz volt, de a legnehezebbnek a 2018–22-es bizonyult.