Az ukrán hadsereg kedden figyelmeztette a közvéleményt a kritikus infrastruktúrák válogatás nélküli orosz megtámadására, miközben Joe Biden amerikai elnök eddigi egyik legerősebb figyelmeztetését adta ki, miszerint Oroszország vegyi fegyverek bevetését fontolgatja – írja a Reuters.
Az orosz csapatoknak több mint négy hete nem sikerült elfoglalniuk egyetlen nagyobb ukrán várost sem, és egyre gyakrabban folyamodnak a lakónegyedek tömeges megsemmisítéséhez.
Mariupol Oroszország támadásainak fókuszpontjává vált, a város nagy része romokban hever, holttestek az utcákon, de a hírek szerint hétfőn Harkiv városa ellen is felerősödtek a támadások. Az ukrán fegyveres erők közleménye szerint az orosz erők várhatóan továbbra is nagy pontosságú fegyverekkel és válogatás nélkül támadják meg a kritikus infrastruktúrákat.
Biden egy üzleti rendezvényen bizonyítékokra hivatkozva kijelentette, hogy
Oroszország vádjai hamisak, miszerint Ukrajnának biológiai és vegyi fegyverei vannak, és szerinte ezek a vádak éppen azt mutatják, hogy Vlagyimir Putyin fontolgatja az ilyen fegyverek használatát.
A washingtoni orosz nagykövetség nem reagált Biden szavaira. Az amerikai elnök arra is felszólította az üzleti élet szereplőit, hogy ügyeljenek az orosz kibertámadásokra.
A második világháború óta nem látott pusztítás
Korábban a Kreml azt állította, hogy magas rangú orosz katonai vezetők szerint Ukrajnában biológiai fegyverek összetevőit állították elő.
Több tucat laboratóriumból álló hálózat is működött Ukrajnában, ahol katonai és biológiai programokat, többek között koronavírus, lépfene, kolera, afrikai sertéspestis és más halálos betegségek mintáival kísérleteztek a Pentagon irányításával és pénzügyi támogatásával
– közölte Putyin.
Oroszország állítja, hogy nem támad civileket, bár az ukrán városokban – például Mariupolban és Harkivban – végzett pusztítások a csecsenföldi és szíriai városok elleni korábbi orosz támadásokra emlékeztetnek.
Elképesztő felvétel készült a szinte teljesen megsemmisített MariupolrólA városban kétségbeejtő a helyzet – több mint 300 ezer civil nem tudott elmenekülni –, miután az orosz csapatok betörtek. |
Putyin a háborút, amely a második világháború óta a legnagyobb támadás egy európai ország ellen, „különleges hadműveletnek” nevezi, amelynek a Kreml szerint az a célja, hogy lefegyverezze Ukrajnát és megvédje az országot az állítólagos náciktól. Az orosz elnök korábban telefonon közölte Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel, hogy mik a feltételei egy esetleges békének. A már említett „nácitalanítás” és Ukrajna katonai semlegessége mellett
Moszkva azt követeli, hogy az ukrán kormány engedjen át bizonyos kelet-ukrajnai területeket Oroszországnak, ebben a kérdésben azonban elhúzódó vitákra számítanak.
Joe Biden ezen a héten Európába utazik, hogy megbeszélést tartson a szövetséges vezetőkkel, hogy megvitassák az Oroszországgal szembeni szigorúbb szankciókat a már bejelentett példátlan pénzügyi büntetőintézkedéseken felül. Utazása előtt megvitatta Oroszország „brutális” taktikáját az európai vezetőkkel hétfőn – közölte a Fehér Ház.
Az EU külügyminiszterei azonban hétfőn nem értettek egyet abban, hogy az energiát belefoglalják-e a szankciókba, és ha igen, hogyan.
Németország szerint az övezet túlságosan függ az orosz olajtól ahhoz, hogy embargót vezessenek be.
Biden külön kiemelte Indiát, mert „kicsit ingatag”, de dicsérte a Quad-csoport többi tagját, Ausztráliát és Japánt. India sürgette az ukrajnai erőszak végét, de tartózkodott attól, hogy régi hidegháborús szövetségese, Oroszország ellen szavazzon.
Annak ellenére, hogy India az elmúlt években közel került az Egyesült Államokhoz, továbbra is Oroszországtól függ a folyamatos fegyver- és lőszerellátás tekintetében a Kínával szembeni himalájai határellenállás és a Pakisztánnal szembeni állandó feszültség közepette.
Moszkva azonnal vonja ki fegyveres erőit Ukrajnából
A konfliktus miatt Ukrajna 44 milliós lakosságának csaknem negyede kiszorult az otthonából, és Németország szerint a szám a következő hetekben akár a 10 milliót is elérheti.
Ukrajna hétfőn elutasította azt az orosz követelést, hogy adják fel Mariupol védelmét.
Szó sincs arról, hogy Ukrajna feladja Mariupol városát és letenné a fegyvert
– mondta Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes hétfő hajnalban. Hétfőn mintegy 8000 embert evakuáltak a tűz alatt álló városokból, köztük mintegy 3000-et Mariupolból hét humanitárius folyosón keresztül – közölte a miniszterelnök-helyettes.
Zaporizzsja régió kormányzója közölte, hogy a frontvonalakból civileket evakuáló buszokat hétfőn megtámadták, négy gyermek megsebesült.
Az ukrán válságról tárgyal az ENSZ Közgyűlése szerdán, hogy megállapodjon egy újabb határozatról az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborúról. A háború humanitárius következményeiről szóló határozattervezetet várhatóan széles körben jóváhagyja majd az ENSZ legnagyobb, 193 tagot számláló testülete.
Valószínű, de nem teljesen biztos, hogy a szavazás is megtörténhet szerdán – közölték diplomaták.
Diplomataforrások szerint a cél az, hogy legalább 141 igen szavazatot érjenek el, ahogyan az egy korábbi, Oroszország háborúját elítélő határozat esetében is történt, amelyet a hónap elején fogadott el a közgyűlés.
A tervezetben az is szerepel, hogy az Ukrajna elleni oroszországi ellenségeskedéseket azonnal szüntessék be, különös tekintettel a civilek és a polgári infrastruktúra elleni támadásra. Emellett felszólítják Moszkvát, hogy azonnal vonja ki fegyveres csapatait Ukrajnából.
