Vasárnap tartják Franciaországban az elnökválasztás második fordulóját. A választáson csaknem 49 millió választópolgár dönthet arról, hogy Emmanuel Macron jelenlegi államfő maradhat az elnöki székben vagy jobboldali szuverenista kihívója, Marine Le Pen töltheti be az államfői tisztséget a következő öt évben. Valamennyi felmérés Macron győzelmét vetíti előre.
Franciaországban reggel 8 órakor nyitottak a szavazóhelyiségek. Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6-kor vagy 7 órakor zárják le, a nagyvárosokban, köztük Párizsban este 8 óráig lehet szavazni. Az első hivatalos eredmények este 8 órától várhatók.
Pontosabb előrejelzés
Míg a legtöbb országban az exit pollokra támaszkodnak a választások győztesének kihirdetésekor, Franciaországban a közvélemény-kutatók a ténylegesen megszámlált szavazatokra alapozzák becsléseiket, amit az tesz lehetővé, hogy a szavazóhelyiségeket nem egyszerre, hanem országszerte lépcsőzetesen zárják be.
A fő különbség az exit pollhoz képest az, hogy ahelyett, hogy a szavazóhelyiségen kívül kérdeznénk meg az embereket arról, hogyan szavaztak, mi közvetlenül a szavazólapokat nézzük
– mondja Mathieu Doiret, az Ipsos közvélemény-kutató intézet munkatársa, akit a France 24 kérdezett az eljárásról. A módszer segítségével pontosabb előrejelzések tehetők, ugyanis
az exit pollos interjúk során a választók nem biztos, hogy el akarják mondani a kérdezőbiztosoknak, hogyan szavaztak.
„Franciaországban mi is használunk exit pollokat, például az egyes jelöltek támogatottságának korcsoportok vagy szakmák szerinti értékelésére. De az exit pollok általában valamivel kevésbé pontosak, mert az emberek megtagadhatják a kérdéseink megválaszolását, a szavazatszámlálást viszont nem” – mondja Doiret.
Ugyanakkor hátrányai is vannak a leadott szavazatok számlálásán alapuló technikának. „Ez azt jelenti, hogy meg kell várnunk, amíg az első szavazóhelyiségek este 7 órakor bezárnak, míg az exit pollok alapján egész nap lehet dolgozni” – magyarázta a szakértő.
A mintát úgy választják ki, hogy az reprezentatív legyen a francia választókerületek sokszínűségére nézve, és egyúttal megfeleljen a legutóbbi elnökválasztás általános eredményének, amelyet viszonyítási alapként használnak.
Franciaországban generációk óta változatlan a szavazási rendszer: a választóknak személyesen vagy meghatalmazott útján kell leadniuk a papíralapú szavazólapokat, majd azokat a biztosoknak kézzel meg kell számolniuk. A statisztikai mintavételre használt szavazóhelyiségekből minden 100 megszámlált szavazólap után egy tisztviselő felhívja a közvélemény-kutatókat, hogy jelentse az eredményeket. Az adatokat ezután egy speciális szoftver segítségével összehasonlítják a korábbi választások számaival, hogy előrejelzéseket készítsenek.
A rendszer lehetővé teszi, hogy a közvélemény-kutatók nagyon nagy pontossággal megjósolják a választás kimenetelét.
Még nem láttunk olyat, hogy a közvélemény-kutatók este 8 órakor ne tudták volna kihirdetni a győztest, illetve a második forduló döntőseit
– mondja Doiret.
Macron az esélyes
A pénteken éjfélkor életbe lépett kampánycsend előtt nyilvánosságra hozott utolsó felmérések a saját politikai mozgalmat vezető 44 éves Emmanuel Macron győzelmét jelzik 55,5 - 57,5 százalék közötti támogatottsággal. Az 53 éves Marine Le Pen, aki harmadik alkalommal indul az elnöki székért, a szavazatok 42,5 - 44,5 százalékát szerezheti meg.
Francia választások: Macron és Le Pen összecsaptak a kampány utolsó napján, izgul a Wall StreetLezárult pénteken a francia elnökválasztás kampányának utolsó napja, mindkét jelölt aktívan próbálta megnyerni az utolsó bizonytalan szavazókat is, akik vasárnap másodszor is az urnák elé járulnak. |
A felmérések szerint a részvételi hajlandóság franciaországi viszonylatban viszonylag alacsony, a jogosultak 68-72 százaléka kíván az urnákhoz vonulni, ami alacsonyabb, mint az első fordulóban, amikor is a választók 73,7 százaléka szavazott. Öt évvel ezelőtt a második fordulóban 74,6 százalékos volt a részvétel.
A franciák 1958 óta tizenegyedik alkalommal választják meg közvetlen szavazással a köztársasági elnököt, akinek mandátumát 2000-ben népszavazással hétről öt évre csökkentették.
Az új köztársasági elnököt legkésőbb május 13-én beiktatják hivatalába, aznap jár le ugyanis Emmanuel Macron jelenlegi mandátuma.
