A csernobili katasztrófa megismétlődését akarják elkerülni
Harminchat évvel a csernobili atomerőműben történt balesetet követően
Oroszország agressziója Ukrajnában ismét veszélyezteti az európai kontinens nukleáris biztonságát
– jelentette ki Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő és Kadri Simson energiaügyi biztos közös nyilatkozatban a katasztrófa évfordulóján kedden.
Hangsúlyozták: a február 24-e óta tartó háború során Oroszország célba vette, elfoglalta és felelőtlenül megrongálta az ukrán nukleáris létesítményeket.
Az objektumok rendes működésének megszakítása akadályozza az atomerőművek biztonságos működését, és jelentősen növeli a baleset kockázatát
– húzták alá.
Borrell és Simson kijelentette: az súlyos aggodalmát fejezi ki a nukleáris biztonság és a védelmi kockázatok miatt, amelyeket a csernobili telephelyen a közelmúltban végrehajtott orosz intézkedések okoztak.
Felszólítjuk Moszkvát, hogy adja vissza a megszállt zaporizzsjai atomerőmű irányítását az ukrán hatóságoknak, és tartózkodjon a nukleáris létesítményeket célzó további intézkedésektől
– fogalmaztak.
Hangsúlyozták, hogy az EU újólag megerősíti elkötelezettségét a nukleáris biztonság legmagasabb szintű normái mellett, és teljes mértékben támogatja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség erőfeszítéseit, hogy az ukrán kormány kérésére segítséget nyújtson létesítményeinek igazgatásában.
Felszólították a nemzetközi közösséget és az összes érintett szereplőt, hogy
haladéktalanul kezdjék el átgondolni, miként lehetne javítani a nukleáris létesítmények háborúval összefüggésben történő védelmére szolgáló nemzetközi eszközöket.
1986. április 26-án a csernobili atomerőmű kezelőszemélyzetének nem engedélyezett, a biztonsági előírásokat figyelmen kívül hagyó kísérlete során robbanás történt a negyedik reaktorblokkban, a történelem legsúlyosabb nukleáris katasztrófájának következtében 300 ezer embert kellett kitelepíteni, több tízezer ember szenvedett egészségkárosodást.
Légi támadások rázták meg Ukrajnát, többen a romok alatt rekedtek
Az orosz erők több nagyváros ellen intéztek légi és tüzérségi csapásokat kedden, a támadásoknak halálos áldozatai is vannak – jelentette az Ukrajinszka Pravda hírportál az ukrán fegyveres erőkre és helyi közigazgatási vezetőkre hivatkozva.
Pavlo Kirilenko, a kelet-ukrajnai Donyeck megye kormányzója közölte, hogy az orosz erők folytatták kedden a tüzérségi támadásokat a régióban, gyakorlatilag az ukrán és a szakadár ellenőrzés alatt álló területeket elválasztó frontvonal teljes hosszán. A támadásokban az előzetes adatok szerint legalább két civil életét vesztette, és hat megsérült.
A Mariupolban védekező Azov ezred a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról számolt be, hogy az Azovi-tenger partján fekvő kikötővárosban lévő
Azovsztal acélipari üzemet keddre virradóra 35-ször érte orosz légicsapás. A támadások következtében egy műhely kigyulladt, és civilek sérültek meg közülük többen a romok alatt rekedtek.
Az Azov közölte, hogy katonái elsősegély nyújtanak a sebesülteknek, és dolgoznak a romok alá szorultak kimentésén.
Petro Marjuscsenko, a mariupoli polgármester tanácsadója a Telegramon azt állította, hogy
az orosz katonák munkára romeltakarításra, tömegsír ásására és egyebekre kényszerítik a város férfi lakosait, és addig nem adnak nekik ennivalót, amíg nem hajlandók dolgozni.
Kiemelte, hogy katasztrofálisan kevés az élelmiszer és nincs orvosi ellátás a városban.
Dél-Ukrajnában Odessza megyét érte rakétatámadás, amelynek következtében megsérült a Dnyeszter folyó torkolatán átívelő egyik híd Zatoka településnél. A hidat lezárták a forgalom elől. Tiraszpolban kézi páncéltörő gránátvetővel lőtték a belbiztonsági minisztérium épületét.
Közben az ukrán vezérkar arról adott hírt, hogy az orosz megszállás alá került dél-ukrajnai Herszon megyében lévő Velika Olekszandrivka településnél az ukrán katonák megsemmisítettek egy lőszerlerakatot és megöltek mintegy hetven orosz katonát.
A vezérkar legfrissebb, keddi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 22 100 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba.
Az ukrán erők megsemmisítettek 184 orosz repülőgépet, 154 helikoptert, nyolc hadihajót, 918 harckocsit, 2308 páncélozott harcjárművet, 416 tüzérségi és 69 légvédelmi rendszert, valamint 149 rakéta-sorozatvetőt.
