Több korábbi, sikertelen kísérlet után kitolhatják a nyugdíjkorhatárt Franciaországban – írja a CNBC. Az ellentmondásos megítélésű reformra azért kerülhet sor, mert az ukrajnai háború és Emmanuel Macron aktív diplomáciai szerepvállalása növelte az elnök újraválasztásának esélyeit.
Franciaország nyugdíjpolitikájának reformjával több elnök is megpróbálkozott, ezalól Macron sem kivétel, akinek a nyugdíjrendszer átalakítására vonatkozó terveit 2020-ban a világjárvány okozta bizonytalanság miatt felfüggesztették.
Azonban Macron nem mondott le az elképzelés keresztülviteléről, és most 62-ről 65 évre akarja kitolni a nyugdíjkorhatárt.
Franciaországban jelenleg az egyik legalacsonyabb a az iparosodott országok között.
Most, hogy újraválasztásának esélyei megnövekedtek, elemzők arra számítanak, Macron folytatni fogja ellentmondásos megítélésű reformjait.
Franciaországban április 10-én tartják az elnökválasztás első fordulóját, amelyet április 24-én egy második (egyben utolsó) forduló követ. A közvélemény-kutatások szerint Macron támogatottsága nőtt az ukrajnai orosz invázió után, bár ez a növekedés az utóbbi időben némileg alábbhagyott.
Talán még ennél is fontosabb az a tény, hogy politikai ellenfelei közül néhányan szoros kapcsolatban állnak a Kremllel. Marine Le Pen, a bevándorlásellenes Nemzeti Tömörülés párt vezetője, aki harmadszor is indul a francia elnöki székért, állítólag orosz bankoktól fogadott el pénzt, hogy pártját életben tartsa.
A nyugdíjreformok szempontjából a júniusi parlamenti szavazás még fontosabb lesz, itt fog eldőlni ugyanis, hogy Macronnak lesz-e többsége, vagy párttagjainak koalícióra lesz szükségük a törvények elfogadásához.
Elemzők szerint valószínűsíthető, hogy a következő francia parlamentben több Macront támogató törvényhozó lesz, ami növelné annak az esélyét is, hogy az elnök megkapja a szükséges támogatást reformjai keresztülviteléhez.
Mintha a nyugdíjreformmal kapcsolatos hangulat is változóban volna Franciaországban: még Le Pen is, aki korábban mindenki számára 60 éves nyugdíjkorhatárt szorgalmazott, nemrég meggondolta magát, és egy reálisabb reform mellett állt ki. Mostani javaslata szerint a 60 éves nyugdíjkorhatár azokra vonatkozna, akik 20 éves koruk előtt kezdtek el dolgozni. A konzervatív párt jelöltje, Valérie Pécresse szintén a 65 éves nyugdíjkorhatárt támogatja.
Jelenleg Franciaországban a nyugdíjkorhatár 62 év, de a karrier típusától függően vannak kivételek. Ezen Macron változtatni akar, valamint racionalizálni szeretné a rendszert.
Jessica Hinds, a Capital Economics vezető európai közgazdásza a CNBC-nek azt mondta, hogy a francia nyugdíjreform fokozatos lesz. Hozzátette, mivel Pécresse is meg akarja változtatni a nyugdíjakat, Le Pen pedig pragmatikusabb álláspontra váltott, Macron megpróbálhatja a parlamenten keresztül elfogadtatni a változtatásokat, így külön rendeletre és a törvényhozók megkerülésére nem lesz szüksége.
A francia nyugdíjrendszer megváltoztatása azonban nem lesz könnyű feladat.
Egy pénteken közzétett közvélemény-kutatásban a megkérdezettek 70 százaléka mondta, hogy ellenzi a nyugdíjkorhatár emelését.
Az OECD-tagállamok közül Franciaországban az egyik legmagasabbak a nyugdíjkiadások: 2018-ban az ország teljes GDP-jének 13,8 százalékát tették ki. Ezt csak Görögország és Olaszország előzte meg.
