Több digitális nyomozó szerint is sokmillió dolláros veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni Észak-Korea a lopott kriptoeszközein – írja a Reuters. Kim Dzsong-un rezsime az elmúlt években mind finanszírozás terén, mind a szankciók megkerülése céljából különös érdeklődést mutatott a kriptovaluták irányába, így jelentős mennyiségű pénzt tudtak ellopni a kriptovaluták tulajdonosaitól és őrzőitől az utóbbi időkben. Ezek közül is kiemelkedik az az idén márciusban végrehajtott támadás, aminek keretében 615 millió dollárt zsákmányoltak az észak-koreai hekkerek az amerikai pénzügyminisztérium szerint.

Azonban a digitális eszközök árfolyamának májusi hirtelen zuhanása gyors ütemben értékeli le a Phenjan által megszerzett zsetonok értékét, feltehetően nehezítve az ország atom- és rakétaprogramjának finanszírozását – mondta két, a neve elhallgatását kérő dél-koreai tisztviselő.

Mindennek a nyoma azonban egyelőre nem látható, hiszen az ország idén rekordmennyiségű rakétakísérletet hajtott végre, déli források szerint 

az idei tesztek eddig mintegy 620 millió dollárt is felemészthettek.

This picture taken on June 12, 2022 and released from North Korea's official Korean Central News Agency (KCNA) on June 13 shows North Korean leader Kim Jong Un attending a meeting of the Secretariat of the Central Committee of the Workers' Party of Korea (WPK) at the office building of the Central Committee of the WPK in Pyongyang. (Photo by KCNA VIA KNS / AFP)
Fotó: KCNA VIA KNS / AFP

Azonban a Chainanalysis adatai szerint régi, még nem tisztára mosott, 2017 és 2021 között ellopott kriptóin a rezsim jelentős veszteségeket szenvedett, így azok értéke 170 millió dollárról 65 millió dollárra csökkent. Egy másik blokkláncelemző vállalat, a TRM Labs elemzője, Nick Carlsen pedig arról beszélt, hogy 

az egyik legnagyobb 2021-es, több tíz millió dollárt érő zsákmány az elmúlt hetekben 80-85 százalékát elvesztette korábbi értékének és mára kevesebb mint 10 millió dollárt ér.

A Reuters a londoni nagykövetségen érdeklődött Észak-Korea véleményéről a kérdésben, ám a válasz szerint nem tudnak felvilágosítást adni, hiszen a lopások hátterében nem ők állnak, az erről szóló feltételezések pedig álhírek.

A márciusi, a "játssz, hogy keress" típusú kriptojátékok zászlóshajóját, az Axie Infinityt érintő támadás során szerzett zsákmány pontos összegét sem egyszerű számszerűsíteni Carlsen szerint, mivel a megszerzett ether nagy részét Észak-Korea szinte teljes egészében bitcoinra váltotta. Ha az eredeti kriptóban tartották volna a pénzt, akkor az most mintegy 230 millió dollárt érne, azonban a bitcoin értéke nem pont ugyanezt a pályát járta be.

A Lazarus csoport néven ismert észak-koreai hekkercsapat az ország titkosszolgálata, az Általános Felderítő Iroda alkalmazásában áll 

az Egyesült Államok szerint. A vádak szerint a csoport részt vett a WannaCry zsarolóvírushoz köthető támadásokban, nemzetközi bankok és ügyfeleik elleni akciókban és a Sony Pictures Entertainment 2014-es feltörésében is.

A blokkláncok elemzői ugyanakkor nem szívesen közöltek részleteket azzal kapcsolatban, hogy Phenjan milyen kriptozsetonokat birtokol, félve attól, hogy ezzel nyilvánossá válhatnak az általuk használt módszerek is. A Chainanalysis annyit azonban elárult, hogy a 2021-es, 400 millió dollárra tehető, Észak-Korea által eltulajdonított vagyon 58 százaléka az Ethereum blokklánc első számú zsetonja, a második legnagyobb piaci értékkel bíró kripto, az ether volt.

Az olyan elemzőcégek, mint a Chainanalysis és a TRM Labs a blokkláncok nyilvános, bárki által elérhető főkönyvének adatait elemezve kutatnak potenciális bűncselekmények után, és a nyilvánosan elérhető közbeszerzések alapján 

mind a két cég együttműködik olyan amerikai bűnüldöző hatóságokkal, mint az adóhivatal (IRS), a drogellenes nyomozók (DEA) vagy az FBI.

A nemzetközi pénz- és hagyományos piacoktól a szankciók által elzárt Észak-Korea számára a nyomozók szerint a kriptolopás vonzó lehetőséget kínál. Noha a kriptoeszközök csupán kis részét teszik ki a rezsim forrásainak, áprilisban Eric Penton-Voak, az ENSZ a szankciókat monitorozó panelének koordinátora arról beszélt, hogy azok alapvető szerepet játszanak abban, hogy a szankciókat meg tudják kerülni.

Egy a szankciók működését figyelő 2019-es jelentés szerint Észak-Korea mintegy 2 milliárd dollárt szerzett kibertámadások segítségével a tömegpusztító fegyvereinek fejlesztésére. Tekintve, hogy az ország 2020-as teljes gazdasági kibocsátása becslések szerint 27,4 milliárd dollár lehet, ez nem csekély összeg. Ebből évente 640 millió dollárt költhet a rezsim az atomarzenáljára.

A rendszer számára hivatalosan elérhető bevételi források pedig sosem látott mélységig süllyedtek, hiszen a koronavírus-járvány miatt Phenjan lezárta a határait Kína felé is, így Peking 2021-ben mindössze 58 millió dollár értékben importált árukat Észak-Koreából, igaz ez az adat a csempészárukat nem tartalmazza.

A kriptorablások eredményét azonban nem tudja piaci áron értékesíteni Phenjan, gyakran csak az ár töredékét tudja realizálni. 

Ennek egyik oka a pénzmozgások nyilvánossága a legtöbb blokkláncon – a kifejezetten az anonimitást célzó Monero és Zcash együtt sem teszik ki a kriptopiac 1 százalékát sem –, mely azonosíthatóvá teszi az ebül szerzett zsetonokat. Ugyan erre vannak megoldások, a frissen lopott pénzt nem lehet könnyen a nagy tőzsdéken eladni.

Problémát jelent a rablások egyre növekvő mérete is, mely szintén nehezíti azt, hogy a zsákmányt készpénzre váltsa Phenjan. Márpedig a rezsim számára szükséges javakért továbbra is dollárban, vagy más hagyományos valutában kell fizetni, így 

Észak-Korea sem tud mit kezdeni a kriptókkal, amíg azokat nem váltja át.

Az ENSZ szankciókat monitorozó testülete szerint ráadásul Phenjannak más bevételi forrásai is vannak, így például a Kínába csempészett szén és más exportcikkek, melyek a Biztonsági Tanács tiltásai ellenére is utat lelnek a vevőkhöz.

Az indiai szoftvercég, a Subex kiberbiztonsági részlege, a Sectrio szerint vannak arra utaló jelek, hogy az észak-koreai hekkerek egyre inkább visszatérnek a hagyományos bankok elleni támadásokhoz, ugyanakkor a Chainanalysis szerint nincs nyoma annak, hogy a kriptók terén változtatott volna magatartásán a rezsim.