Hiába nyerte meg kevesebb, mint két hónapja az elnökválasztást Emmanuel Macron, belföldi programja mégis veszélybe kerülhet a június 12-én és 19-én rendezett parlamenti választás eredményének tükrében – írja az AP hírügynökség.
A francia félelnöki rendszer értelmében ugyanis az elnök mellett a parlamentnek felelő miniszterelnököt is választanak, akinek kinevezéséről ugyan az államfő dönt, ám olyat kell választania, aki élvezi az 577 fős nemzetgyűlés többségét. Mivel mindegyik képviselő személyéről egyéni körzetben döntenek – és a legtöbbször csak a második fordulóban születik eredmény –, ezért a nagyjából döntetlent jelző közvéleménykutatások alapján nehéz megjósolni, mi lesz a szavazás kimenetele.
Fotó: Nicolas TUCAT / AFP
Az első fordulóban csak az a jelölt nyer, aki a szavazatok többségét és az összes lehetséges szavazat negyedét egyaránt megszerzi az első fordulóban, míg a második fordulóba az első körben legalább 12,5 százalékot szerző jelöltek jutnak tovább.
Bár az elnökválasztás második fordulójában Macron a szélsőjobboldali Marine Le Pennel nézett szembe – immár másodjára –, a törbényhozási választásokon úgy néz ki, hogy az elnökválasztás második fordulójáról hajszál híján lemaradó Jean-Luc Mélenchon vezette baloldali tömörülés, az Új Környezetvédelmi és Szociális Népi Unió (NUPES) lesz az elnök pártjának fő ellenfele. Az ezen a héten közzétett felmérések alapján a NUPES 25-29,5 Macronék 26-28 százalék közötti eredményre számíthatnak, míg Le Pen táborát 17,5-21 százalék között mérik. Számos helyen kerülhet a második fordulóba ezen három párt jelöltje is, kérdés, hogy a választók a második fordulóban hogyan taktikáznak majd.
Az előrejelzések szerint Mélenchon inkább valószínű, hogy nem lesz képes a többséghez szükséges legalább 289 helyet megszerezni, de Macronéknak is rezeghet a léc, hiszen a Politico szerint 260 és 320 közötti képviselőt küldhetnek a törvényhozásba.
Amennyiben viszont Mélenchon győzne, ismét a franciák által csak társbérletként emlegetett rendszer léphet életbe, amikor az elnök és a miniszterelnök különböző pártokból érkeznek.
Erre utoljára 20 éve volt példa, amikor a konzervatív Jacques Chirac elnöknek Lionel Jospin szocialista miniszterelnökkel kellett osztoznia a hatalmon.
A szavazás eredménye az elnök külpolitikai mozgásterét nem befolyásolja, ám az adócsökkentést, jóléti reformot és a emelését aligha fogja tudni keresztülvinni, lévén a NUPES programjának fontos része a nyugdíjkorhatár 60 évre csökkentése, a jelentős emelése vagy épp a vagyonadó visszahozása.
Noha a kormányozhatóság és a társbérlet elkerülése érdekében 2000-ben megreformálták az alkotmányt, így az elnöki és parlamenti választásokat ugyanarra az évre rakták, párhuzamosan csökkentve közben az államfő megbízatását 7-ről 5 évre, könnyen lehet, hogy a próbálkozás csak eddig járt sikerrel.
A hetvenegy éves Mélenchon kifejezetten radikális baloldali politikát képvisel,
mint azt a fentebbi ígéretek is jelezték, noha igyekezett némileg finomítani álláspontján. A pártvezér véleménye nem csupán a gazdasági kérdésekben áll ellentétben az államfőjével, de az ötödik köztársaságot is lecserélné a hatodikra, és a jelenlegi félelnöki rendszert is elvinné ennek keretében a parlamentarizmus irányába. A kampány során erőteljes környezetvédelmi állásfoglalásokkal nyert a fiatalok körében támogatást.
A kormányzó centristákat az sem segíti, hogy a választás fő témája az árak emelkedése lett, különös tekintettel az energia és élelmiszerárakra, de egy párizsi incidenst követően a rendőri erőszak is terítékre került, aminek a BL döntőn könnygázt bevető rendfenntartók sem használtak.
