Palkovics László elmondta, mi lehet az OMSZ új neve
Alakítsák át Országos Meteorológiai és Klímakutató Szolgálattá az Országos Meteorológiai Szolgálatot (OMSZ) – ezt a javaslatot tette Palkovics László. A Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) minisztere a Magyar Meteorológiai Társaság 38. vándorgyűlésén ismertette az OMSZ-re vonatkozó elképzeléseket.
E szerint a meteorológiai szolgálat átalakításával a kutatás kerül előtérbe. A tárcavezető úgy fogalmazott, hogy
az OMSZ az elmúlt húsz évben információs szolgáltatóvá kezdett válni, háttérbe szorult a kutatás, amelyre Magyarország energetikai rendszerének átalakításakor nagy szükség van.
Palkovics László azt is kezdeményezte, hogy növeljék az intézmény munkatársainak számát, alakítsák át az intézményrendszerét, ehhez pedig 2027-ig kétmilliárd forint forrást biztosítanak.
Kérdésre válaszolva hangsúlyozta, az OMSZ-t felügyelő miniszterként az új struktúrában nem kívánt együttműködni az augusztus 20-a után menesztett két vezetővel,
de ez nem zár ki semmi mást.
Az OMSZ-ről szólva kifejtette, hogy a meglévő Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium feladat- és kutatáskörét kiegészítenék a hazai légköri kutatásokkal. Az új szervezetben – amelyet idővel szavai szerint független állami szervvé kellene alakítani – három elnökhelyettesi tisztség lenne: egyikük a meteorológiáért, másikuk a klímáért és a levegő tisztaságáért, harmadikuk pedig a kutatásért felelne.
Kulcsszerepe van az időjárás-előrejelzésnek
Mintegy negyvenperces előadásában Palkovics László kifejtette, készítettek és elfogadtak egy úgynevezett energiaátmenet-stratégiát, amely arról szól, hogyan térhet át Magyarország a fosszilis, gázalapú energiarendszerről a villamosenergia-alapú rendszerre. A fő probléma, hogy bár az ország beépített fotovoltaikus kapacitása már meghaladja a hat gigawattot, és néhány éven belül megduplázódik,
nincs megfelelő tárolókapacitás.
Megújuló energiatermelés esetén kulcsszerepe van az időjárás-előrejelzésnek, a „menetrendezés” 15 percenként történik, ilyen időközökben kell megadni, mekkora kapacitáson tud termelni a hálózat.
Ha nem találjuk el, hogy sütni fog-e a nap, az pénzbe kerül
– jelentette ki. Szerinte a kiegyenlítő energiaköltség 90 százalékát az időjárásfüggő megújuló energiafajták menetrendezési hibája okozza. Míg Németországban a rossz becslések aránya 10 százalékos, a Mavir adatai szerint itthon a naperőművek 30 százalékos hibát követnek el. Pedig a balatoni vihar-előrejelzés kiválóan működik. Ennek következménye, hogy egy kilowattórára vetítve Németországhoz képest Magyarország a tízszeresét fizeti a szabályozási energiaköltségnek.
A gyorsaság miatt került a TIM alá az OMSZ
Pedig a balatoni vihar-előrejelzés kiválóan működik – jegyezte meg a tárcavezető, hozzátéve, hogy a fenti számok sokkal hamarabb látszanak a TIM-nél, mint az OMSZ-t korábban felügyelő agrártárcánál, ezért került az új kormányzati struktúrában a TIM-hez az OMSZ. „Nem augusztus 20-a miatt” – jegyezte meg. Palkovics László elmondta, az átmeneti stratégiában 31 projekt szerepel, ami 2030-ig 16 milliárd euró (6400 milliárd forint) beruházást jelent. A legtöbb forrást a villamosenergia-szektor fejlesztésére fordítják, de – különösen az ukrajnai háború miatt – hangsúlyos az orosz gázimporttól való függés csökkentése is.
Kérdésre felelve a tárcavezető elmondta,
nem meteorológus, nem ért a szakmához.
Ha beszélnie kell a szerb és a román illetékes miniszterrel arról, hogyan férhetnek hozzá a magyar meteorológusok a külföldi mérésekhez, és hogy ott milyen sűrű a mérési hálózat, azt megteszi, csak ismernie kell a problémákat.
Nehéz lesz elérni a karbonsemlegességet
Palkovics László előadásában emlékeztetett: ahhoz a célhoz közelítve, hogy 2030-ig Magyarország az 1990-es bázishoz képest 40 százalékkal csökkentse a szén-dioxid-kibocsátását, jól haladunk: 2020-ban már 34 százalékon állt az ország, de az 55 százalékért tenni kell. Nagy kihívásnak nevezte a teljes klímasemlegesség elérését 2050-re, ehhez megfogalmazása szerint „már nagyon nagy rendszerekhez kell hozzányúlni”. Közölte, teljesíthető az is, hogy
a karbonsemleges hazai villamosenergia-termelés részaránya 2030-ra elérje a 90 százalékot.
Megjegyezte, a KPMG tanulmánya szerint Magyarország 32 vizsgált ország közül a 13. helyen áll a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséért tett intézkedések szempontjából. A miniszter szólt az ukrajnai háborúról is, amely főként abban hozott változást, hogy az úgynevezett energiatrilemma hármasát megváltoztatta. A háború előtt adott volt az ellátásbiztonság és a megfizethetőség, lehetett a környezetvédelemre figyelni. Utána az ellátásbiztonság került előtérbe, de kedvező, hogy az intézkedések a zöldítés irányába haladnak.
Énekeltek és tüntettek is Palkovics László ellen
A TIM vezetőjét a Szegedi Tudományegyetem épülete előtt az MTI helyszíni tudósítójának tapasztalatai szerint mintegy száz békés tüntető fogadta a Süss fel, Nap című dalt énekelve. Ők az OMSZ volt vezetőinek menesztése miatt tiltakoztak. A Momentum egyik országgyűlési képviselője, Bedő Dávid frakcióvezető-helyettes egy esernyőt adott át a miniszternek.
