Harc a munkaerőért: sok vállalkozás már döntött a rendkívüli béremelésről
Továbbra is nagy kihívást a munkáltatóknak a képzett munkaerő megtartása, illetve a működéshez szükséges létszám megtartása.
Ezt a vállalkozások a romló gazdasági kilátások és a megnövekedett költségek ellenére is béremelésekkel, bér jellegű és béren kívüli juttatásokkal próbálják kezelni.
Ez pedig továbbra is fokozott bérversenyt eredményez, mivel az a cég, amelyik nem emel, hátrányba kerül a versenytársaival szemben. A munkavállalók a magasabb fizetés reményében habozás nélkül továbbállnak.
Évközi bérrendezésre kényszerít az infláció
Ahol jelen vannak a szakszervezetek, ott jellemzően mindenhol nyitott volt a munkáltató az évközi bérkorrekcióra. A szakszervezetek már májusban kezdeményezték az évközi bértárgyalások elindítását. Ezek a tárgyalások a legtöbb munkáltatónál már le is zárultak, kedvező eredménnyel
– mondta a VG-nek Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke. Kérdésünkre ismertette, hogy az évközi bérrendezés eltérően valósul meg a cégeknél.
Jellemző az alapbér emelése, valamint az egyéb bér jellegű juttatások, akár egyszeri egyösszegű kifizetés, akár a több hónapon keresztül az alapbéren felül fizetett juttatás. Ezek elsősorban bér jellegű kifizetések, s nem béren kívüli, kedvezményesen adható juttatások, vagyis az alapbérrel megegyező munkáltatói és munkavállalói járulékok terhelik.
Ha az éves infláció nem haladja meg a 13-14 százalékot, akkor az érintett munkavállalók a fogyasztói árak gyorsuló emelkedésének ellenére sem szenvednek el reálkereset-csökkenést
– részletezte a szakszervezeti vezető.
Mészáros Melinda példaként említett egy munkáltatót, amely az év elején jelentős, 15 százalék feletti béremelést hajtott végre, és szintén két számjegyű bérkorrekcióban részesíti év közben is a munkavállalókat.
Idén a bérek emelése a szellemi munkakörökben jócskán elmaradt a kékgalléros munkaköröktől, és jellemzően az infláció alatti korrekcióban részesültek a felsőfokú végzettséget megkövetelő munkakörökben is.
Ott, ahol szakszervezet képviseli a dolgozókat, nem fordult elő, hogy idén elmaradt volna a béremelés. Az év eleji és az évközi bérrendezés mértéke eltérő. Nagyobb béremelésben sikerült megállapodni értelemszerűen a nagyobb, tőkeerősebb cégeknél, illetve az exportáló vállalkozásoknál – tette hozzá a Liga elnöke.
Nyomás alatt a munkáltatók
A munkaerőhiány és a munkáltatókra nehezedő nyomás miatt kénytelenek tovább emelni több helyen a kereseteket a munkáltatók. Ez jelentős többletteher az egyébként is jócskán megugró költségek mellett a vállalkozásoknak. Összességében tehát nem magától értetődő, elterjedt jelenségről van szó – reagált a VG megkeresésére Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Emlékeztetett:
sok cég kénytelen volt idén nagyobb béremelést végrehajtani. Ennek hátterében elsősorban a munkaerőért folytatott verseny érhető tetten, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős, 20-20 százalékos emelése is kényszerhelyzetbe hozta a versenyszféra szereplőit.
Most nem a fizetésemelésen gondolkoznak a vállalkozók
Jelentős többletkiadással és romló gazdasági környezettel kell számolniuk a vállalkozásoknak. Nem csak a munkaerő költsége nő, de az alapanyagárak emelkedése és az energiaárak korábban nem tapasztalt megugrása összességében súlyos többletterhet ró a vállalkozásokra
– emelte ki Perlusz László. A főtitkár hozzátette: az elmúlt években jóval az infláció fölött emeltek a vállalkozók a fizetéseken. Idén más a helyzet: a földgáz ára sokszorosára nőtt, az alapanyagok ára folyamatosan emelkedik. Egy ilyen helyzetben pedig csak akkor jöhet szóba a béremelés, amikor már más lehetősége nincs a vállalkozásnak.
A bérek mellett az árak is tovább nőnek
A cégek háromnegyede már a tavaszi hónapokban jelezte: árat kell emelnie a növekvő költségek miatt. Az MKIK-GVI felmérésében a válaszadók negyede inflációt meghaladó áremelést fontolgatott.
A gyorsuló infláció és az áremelkedés s ezzel együtt a növekvő bérnyomás miatt minden bizonnyal mára tovább nőtt azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyek emelnek a tarifákon. Ez kiemelten igaz az építőiparban, az ipar egyéb területein, sőt a szolgáltatásokban is egyre jellemzőbb.
A szakértők egy része attól tart, hogy a kényszerű béremelések további áremelésre kényszerítik a cégeket, ami tovább gyorsuló inflációhoz vezet.
Még nincs a láthatáron a munkaerőpiaci fordulat
A kedvezőtlenebb forgatókönyvek szerint Európa gazdasága recesszióba süllyed. Ennek következményeként idővel a munkaerőhiány fokozatosan mérséklődik, sőt, az elbocsátások miatt a kereslet irányából ismét a kínálat felé mozdul el a munkaerőpiac, amely a munkavállaló alkupozícióját rontja.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az első negyedévben az álláshelyek 2,7 százaléka maradt betöltetlen. Ez 0,7 százalékpontos emelkedés 2021 azonos időszakához képest, és megközelíti a 2018-as csúcsot.
A versenyszférában és a közszférában is jelentősen nőtt egy év alatt a munkaerőhiány: 2022 első három hónapjában a betöltendő pozíciók 2,5 százaléka maradt üresen a vállalkozásoknál és 3,7 százaléka a költségvetés területein. A versenyszférában az arány 2021 azonos időszakában még csak 1,7 százalék volt, míg a közszférában 3 százalék.
A tavaly január és március közötti időszakban tehát jelentősen nőtt a munkaerőhiány, amely kiemelkedő
- az iparban, azon belül is a feldolgozóiparban,
- az építőiparban,
- a kereskedelemben,
- a szállítás és logisztika területén,
- az IT-szektorban,
- az adminisztrációs munkakörökben,
- a rendvédelemben,
- az oktatásban
- és az egészségügyben.
Ugyanaz a probléma, más a recept
A munkaerőhiány nem csak Magyarországon okoz nehézségeket, a fejlett országok jelentős részét érinti. Az okok közül kiemelkednek a demográfiai folyamatok, vagyis a társadalom elöregedése.
A munkaerőhiány kezelésére eltérő módszert választanak az egyes országok. Egyes államokban a vendégmunkások, valamint a közel-keleti és afrikai bevándorlók integrációjával pótolnák a munkásokat. A koordinálatlan bevándorlást ellenző államokban pedig – így Magyarországon is – az inaktívak szélesebb körű munkaerőpiaci részvételét ösztönzik munkaadói kedvezményekkel vagy a munkavállalóknak kedvező feltételekkel.
Idetartoznak a kisgyermeket nevelők, a nyugdíjasok vagy a fiatalok. Szintén ösztönzik a közmunkások elsődleges munkaerőpiaci elhelyezkedését.
A várakozások ellenére kevésbé sikeres az Ukrajnából menekültként érkezők foglalkoztatása az Európai Unióban. Noha a munkavállalásuk elől számos bürokratikus akadályt lebontottak az uniós és nemzeti szabályok lazításával, a nyelvtudás hiánya nehézséget okoz az elhelyezkedésüknél.
A szakértők szerint a fejlett gazdaságok munkaerőgondjaira igazi gyógyír a digitalizáció lehet, továbbá a munkavállalók folyamatos képzése és átképzése, valamint a rugalmas munkavégzés lehetőségének megteremtése.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.