Továbbra is nagy kihívást a munkáltatóknak a képzett munkaerő megtartása, illetve a működéshez szükséges létszám megtartása. 

Ezt a vállalkozások a romló gazdasági kilátások és a megnövekedett költségek ellenére is béremelésekkel, bér jellegű és béren kívüli juttatásokkal próbálják kezelni.

Ez pedig továbbra is fokozott bérversenyt eredményez, mivel az a cég, amelyik nem emel, hátrányba kerül a versenytársaival szemben. A munkavállalók a magasabb fizetés reményében habozás nélkül továbbállnak.

Évközi bérrendezésre kényszerít az infláció

Ahol jelen vannak a szakszervezetek, ott jellemzően mindenhol nyitott volt a munkáltató az évközi bérkorrekcióra. A szakszervezetek már májusban kezdeményezték az évközi bértárgyalások elindítását. Ezek a tárgyalások a legtöbb munkáltatónál már le is zárultak, kedvező eredménnyel

– mondta a VG-nek Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke. Kérdésünkre ismertette, hogy az évközi bérrendezés eltérően valósul meg a cégeknél.

Elkezdődött a mezőberényi Fábafém Kft. új, esztergagépekkel felszerelt 1100 négyzetméteres forgácsoló üzemének mintegy 448 millió 496 ezer forintból megvalósuló építése. A projekt nyitórendezvényét szerdán délután tartották a cég telephelyén. A kft. forgácsolt fémalkatrészeket készít főként az autóipar, az elektronikai és pneumatikai ipar számára.
A kékgalléros munkakörökben két számjegyű, a szellemi területeken infláció alatti az átlagos és a rendkívüli béremelés. Fotó: Bencsik Ádám / Békés Megyei Hírlap

Jellemző az alapbér emelése, valamint az egyéb bér jellegű juttatások, akár egyszeri egyösszegű kifizetés, akár a több hónapon keresztül az alapbéren felül fizetett juttatás. Ezek elsősorban bér jellegű kifizetések, s nem béren kívüli, kedvezményesen adható juttatások, vagyis az alapbérrel megegyező munkáltatói és munkavállalói járulékok terhelik. 

Ha az éves infláció nem haladja meg a 13-14 százalékot, akkor az érintett munkavállalók a fogyasztói árak gyorsuló emelkedésének ellenére sem szenvednek el reálkereset-csökkenést

– részletezte a szakszervezeti vezető.

Mészáros Melinda példaként említett egy munkáltatót, amely az év elején jelentős, 15 százalék feletti béremelést hajtott végre, és szintén két számjegyű bérkorrekcióban részesíti év közben is a munkavállalókat. 

Idén a bérek emelése a szellemi munkakörökben jócskán elmaradt a kékgalléros munkaköröktől, és jellemzően az infláció alatti korrekcióban részesültek a felsőfokú végzettséget megkövetelő munkakörökben is. 

Ott, ahol szakszervezet képviseli a dolgozókat, nem fordult elő, hogy idén elmaradt volna a béremelés. Az év eleji és az évközi bérrendezés mértéke eltérő. Nagyobb béremelésben sikerült megállapodni értelemszerűen a nagyobb, tőkeerősebb cégeknél, illetve az exportáló vállalkozásoknál – tette hozzá a Liga elnöke.

Nyomás alatt a munkáltatók

A munkaerőhiány és a munkáltatókra nehezedő nyomás miatt kénytelenek tovább emelni több helyen a kereseteket a munkáltatók. Ez jelentős többletteher az egyébként is jócskán megugró költségek mellett a vállalkozásoknak. Összességében tehát nem magától értetődő, elterjedt jelenségről van szó – reagált a VG megkeresésére Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Emlékeztetett: 

sok cég kénytelen volt idén nagyobb béremelést végrehajtani. Ennek hátterében elsősorban a munkaerőért folytatott verseny érhető tetten, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős, 20-20 százalékos emelése is kényszerhelyzetbe hozta a versenyszféra szereplőit.

Most nem a fizetésemelésen gondolkoznak a vállalkozók

Jelentős többletkiadással és romló gazdasági környezettel kell számolniuk a vállalkozásoknak. Nem csak a munkaerő költsége nő, de az alapanyagárak emelkedése és az energiaárak korábban nem tapasztalt megugrása összességében súlyos többletterhet ró a vállalkozásokra

– emelte ki Perlusz László. A főtitkár hozzátette: az elmúlt években jóval az infláció fölött emeltek a vállalkozók a fizetéseken. Idén más a helyzet: a földgáz ára sokszorosára nőtt, az alapanyagok ára folyamatosan emelkedik. Egy ilyen helyzetben pedig csak akkor jöhet szóba a béremelés, amikor már más lehetősége nincs a vállalkozásnak.

A bérek mellett az árak is tovább nőnek

A cégek háromnegyede már a tavaszi hónapokban jelezte: árat kell emelnie a növekvő költségek miatt. Az MKIK-GVI felmérésében a válaszadók negyede inflációt meghaladó áremelést fontolgatott. 

20220414 - Sütemény körkép húsvét előtt a Rádi Pékségben, Egerben
A vállalkozások túlnyomó többsége áremeléssel reagál a nehézségekre. Fotó: Berán Dániel / Heves Megyei Hírlap

A gyorsuló infláció és az áremelkedés s ezzel együtt a növekvő bérnyomás miatt minden bizonnyal mára tovább nőtt azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyek emelnek a tarifákon. Ez kiemelten igaz az építőiparban, az ipar egyéb területein, sőt a szolgáltatásokban is egyre jellemzőbb.

A szakértők egy része attól tart, hogy a kényszerű béremelések további áremelésre kényszerítik a cégeket, ami tovább gyorsuló inflációhoz vezet. 

Még nincs a láthatáron a munkaerőpiaci fordulat

A kedvezőtlenebb forgatókönyvek szerint Európa gazdasága recesszióba süllyed. Ennek következményeként idővel a munkaerőhiány fokozatosan mérséklődik, sőt, az elbocsátások miatt a kereslet irányából ismét a kínálat felé mozdul el a munkaerőpiac, amely a munkavállaló alkupozícióját rontja.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az első negyedévben az álláshelyek 2,7 százaléka maradt betöltetlen. Ez 0,7 százalékpontos emelkedés 2021 azonos időszakához képest, és megközelíti a 2018-as csúcsot. 

A versenyszférában és a közszférában is jelentősen nőtt egy év alatt a munkaerőhiány: 2022 első három hónapjában a betöltendő pozíciók 2,5 százaléka maradt üresen a vállalkozásoknál és 3,7 százaléka a költségvetés területein. A versenyszférában az arány 2021 azonos időszakában még csak 1,7 százalék volt, míg a közszférában 3 százalék. 

A tavaly január és március közötti időszakban tehát jelentősen nőtt a munkaerőhiány, amely kiemelkedő 

  • az iparban, azon belül is a feldolgozóiparban, 
  • az építőiparban, 
  • a kereskedelemben, 
  • a szállítás és logisztika területén, 
  • az IT-szektorban, 
  • az adminisztrációs munkakörökben, 
  • a rendvédelemben, 
  • az oktatásban 
  • és az egészségügyben.

Ugyanaz a probléma, más a recept

A munkaerőhiány nem csak Magyarországon okoz nehézségeket, a fejlett országok jelentős részét érinti. Az okok közül kiemelkednek a demográfiai folyamatok, vagyis a társadalom elöregedése.

A munkaerőhiány kezelésére eltérő módszert választanak az egyes országok. Egyes államokban a vendégmunkások, valamint a közel-keleti és afrikai bevándorlók integrációjával pótolnák a munkásokat. A koordinálatlan bevándorlást ellenző államokban pedig – így Magyarországon is – az inaktívak szélesebb körű munkaerőpiaci részvételét ösztönzik munkaadói kedvezményekkel vagy a munkavállalóknak kedvező feltételekkel. 

Idetartoznak a kisgyermeket nevelők, a nyugdíjasok vagy a fiatalok. Szintén ösztönzik a közmunkások elsődleges munkaerőpiaci elhelyezkedését.

Megkezdődött az Egri Kertvárosi Óvoda Gyermekkert Tagóvodája tetőfelújítása.
A képzett szakemberek megtartása versenyképes bérekkel lehetséges a megugró energia- és alapanyagárak mellett is. Fotó: Huszár Márk / Heves Megyei Hírlap

A várakozások ellenére kevésbé sikeres az Ukrajnából menekültként érkezők foglalkoztatása az Európai Unióban. Noha a munkavállalásuk elől számos bürokratikus akadályt lebontottak az uniós és nemzeti szabályok lazításával, a nyelvtudás hiánya nehézséget okoz az elhelyezkedésüknél.

A szakértők szerint a fejlett gazdaságok munkaerőgondjaira igazi gyógyír a digitalizáció lehet, továbbá a munkavállalók folyamatos képzése és átképzése, valamint a rugalmas munkavégzés lehetőségének megteremtése.