Legkésőbb november 3-ig kiderül, hogy ki lesz az Integritás Hatóság elnöke –olvasható az Állami Számvevőszék (ÁSZ) oldalán.
A hatóság elnökét és elnökhelyetteseit az Állami Számvevőszék elnöke javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki hat évre.
A hatóság elnökének és elnökhelyettesének tisztségére a Hatóság Igazgatósága Tagjainak Kiválasztásáért Felelős Alkalmassági Bizottság október 14-én nyílt és nyilvános pályázatot írt ki.
Fotó: Teknős Miklós / Magyar Nemzet
Windisch László, az Állami Számvevőszék elnökének közlése szerint a pályázatra jelentkező személyek közül a hatóság elnökének és elnökhelyettesének tisztségére alkalmasnak minősített és így a pozíció betöltésére javasolható személyek – szakmai érdemekre, szaktudásra és végzettségre figyelemmel összeállított – névsoráról az Alkalmassági Bizottság dönt. Az ÁSZ elnöke a javaslatát ezen névsoron szereplő személyek közül teszi meg.
A hatóság elnökének és elnökhelyettesének olyan személy nevezhető ki, aki
rendelkezik jogi, közgazdasági vagy pénzügyi területen szerzett egyetemi végzettséggel, minden kétséget kizáróan független, a közbeszerzéshez és a korrupció elleni küzdelemhez kapcsolódó jogi vagy pénzügyi területeken szerzett széles körű szakmai gyakorlattal vagy tudományos munkássággal rendelkezik, továbbá nemzetközi háttérrel és tapasztalattal bír, beleértve az európai uniós ügyeket is.
A törvényi feltételek meglétét az Alkalmassági Bizottság vizsgálja minden egyes pályázó esetén. Az ÁSZ elnöke az alkalmasnak minősített jelöltek közül választhatja ki az Integritás Hatóság elnökét és két elnökhelyettesét.
Az Integritás Hatóság elnöki tisztségére az ÁSZ elnöke az általa összeállított és előzetesen – ezúton – nyilvánosságra hozott értékelési keretrendszer alapján a legmagasabb pontszámot elért pályázót fogja jelölni.
Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter korábban azt közölte, hogy november 19-én megkezdheti a működését a hatóság. Hozzátette, a bizottságnak tett 17 vállalás ügyében, amelyekről a jogállamisági feltételeknek való megfelelés érdekében döntött a kormány és terjesztette be ezeket az Országgyűlésnek, az év végéig meghosszabbított határidőig megszülethet a megegyezés az Európai Bizottsággal.
