A nemzetközi vásárok mezőnyében hol helyezkedik el az Art Market Budapest, és milyen hatással volt a pozíciójára az elmúlt két év járványhelyzete?
Nincs igazán egységes értékelési rendszer a művészeti vásárok besorolására, de egyes mérőszámok, így például a kiállítók vagy a reprezentált országok száma, a látogatói volumen alapján az Art Market Budapest – közel 30 országból érkező, 120 körüli kiállítójával, több tízezer látogatójával – mindenképp előkelő helyen áll a seregszemlék között. Tekintetbe véve, hogy világszerte évente több száz művészeti vásár kerül megrendezésre, és a versenyben gyakorlatilag a világ minden nagyvárosa valamilyen módon részt vesz, Budapestnek jó oka van a büszkeségre. Ami talán ennél is fontosabb és beszédesebb, hogy az Art Market Budapest a Közép- és Kelet-Európát, valamint a posztszovjet univerzum Európán túli területeit is figyelembe véve a legjelentősebb ilyen jellegű képzőművészeti seregszemle a régióban. Az elmúlt években a nemzetközi művészeti vásárok mezőnyét erősen átrendezték a pandémia okozta nehézségek. A budapestit azonban mindkét évben megrendeztük, így a kihívások ellenére tovább erősítette nemzetközi helyzetét, regionális vezető pozícióját. Az eddigieknél nagyobb számú, a járvány előtti területi igényeket messze meghaladó kiállítói jelentkezés érkezett az idei évben, ami a vásárral szembeni nemzetközi szakmai bizalom és a megnövekedett érdeklődés egyértelmű jele.
Milyen arculatot alakítottak ki az Art Market Budapestnek, amellyel megkülönböztetheti magát?
Ebben a kemény versenyhelyzetben azok a vásárok számíthatnak fenntartható sikerre, amelyek sajátos, karakteres arculatot alakítanak ki, és évről évre olyan kiállítási anyaggal jelentkeznek, amely máshol nem hozzáférhető. Nincs értelme például a világ globális seregszemléivel versenybe szállni, hiszen London, New York vagy Hongkong ebben a tekintetben aligha verhető. Az Art Market Budapest ezért olyan egyedülálló művészeti választék bemutatására törekszik, amely kiemelten kezeli az újszerű művészeti tartalmakat, köztük a jövő épp most felemelkedő sztárjait. Ennek a különleges választéknak a fenntartása rengeteg munkával jár, hiszen a még ismeretlen tartalmak felkutatása és felfedezése éppúgy feladat, mint a máshol még soha nem kiállított galériák „betanítása”, hozzászoktatása a vásári közeg elvárásaihoz. De úgy tűnik, megéri, hiszen egyre nagyobb számban érkeznek hozzánk magán- és intézményi gyűjtők „kincsvadászatra”, illetve a világ vezető vásárainak képviselői is gyakori vendégek, akik az általunk már felfedezett és „kipróbált” új tartalmakkal igyekeznek a sajátjaikat felfrissíteni.
Miért éppen Szerbia az idei díszvendég?
Szerbia tökéletesen megfelel az előbb vázolt narratívának: kiváló minőségű művészetük és viszonylag jól kiépült művészeti infrastruktúrájuk van, mindez azonban a globális piacokon szinte még teljesen láthatatlan. Ráadásul azzal, hogy egy kelet-európai országot helyezünk a figyelem fókuszába, tovább erősíthetjük a vásár regionális vezető pozícióját.
A vásár egyik kísérőeseménye, az Inside Art elnevezésű művészeti és műtárgypiaci konferencia idei programjának egyik kiemelkedő mozzanata a Building on Art (A művészetre lehet építeni) című szakmai nap, amelynek témája az ingatlanszektor és a művészeti közeg kapcsolata. Hogyan társulhatnak az ingatlanberuházásokhoz művészeti tartalmak?
A programnak külön aktualitást ad, hogy most zajlik Magyarországon az építkezésekre és beruházásokra vonatkozó szabályrendszer kialakítása, illetve újragondolása. Ez ritka alkalmat teremt arra, hogy az épített környezetünk alakításában a kultúrának, a művészet értéknövelő hatásának is szerep jusson. A konferencianap közreműködői – a beszélgetésen az Építési és Beruházási Minisztérium képviselője is szerepet vállalt – nyilván gondoskodnak arról, hogy az épített környezet és a művészet együttélésének pozitív hatásait konkrét példákkal is szemléltessék. Például Josef Kristofoletti képzőművész nagyméretű festményei Genfben a CERN (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet), Las Vegasban a Grand Hotel vagy Texasban a Moody Center sportaréna homlokzatán láthatók. Pierre-Emmanuel Becherand, a Société du Grand Paris építészeti és dizájndivíziójának vezetője a párizsi metróállomások rendkívül gazdag és komplex művészeti tartalmairól tud nyilatkozni – erről egyébként néhány hónapja jelent meg egy látványos album Art in Motion címmel. A szakmai nap egyik hazai szervezője is dicsekedhet néhány ide kapcsolódó referenciával, hiszen a Market Építő Zrt. ingatlanfejlesztői tevékenységének köszönhetően egyebek között Rajcsók Attila almacsutkát ábrázoló fémszobra áll a Millenáris Parkban, Kopasz Tamás kompozíciója az MTVA székházának főbejáratánál és Szőke Gábor Miklós alkotásai a Groupama Aréna és a Hill Side Irodaház előtt.
Művészeti alkotásokkal együtt élni érték, és erről még mindig fontos kommunikálni a közönséggel. De érzékelhető már némi változás az elmúlt évek munkájának köszönhetően?
A közönséggel való hatékony kapcsolatépítés volt az egyik fő motivációja a nemzetközi művészeti vásár hazai megalapításának, az Art Market Budapesttel ugyanis egy olyan platform jött létre, amely már világszerte bevált eszközként szolgálja a közönség elérését és bevonzását. Egy művészeti vásár – rendkívül széles választékával, fesztiválszerű hangulatával, intenzív kommunikációs tevékenységével – a legnyitottabb és legvonzóbb formája a kortárs képzőművészet iránti érdeklődés fokozásának. A világ első néhány tucat művészeti vására évente több millió embert mobilizál, ráadásul minden másnál könnyebbé teszi a műtárgyvásárlást azáltal, hogy itt több ezer alkotásból lehet választani. Lehetővé válik a műfajok, stílusok, sőt, méretek vagy árak közötti összehasonlítás és válogatás, a személyes kapcsolatteremtés lehetősége – akár több száz galériással és művésszel. Sokak számára itt derül ki, hogy a műtárgyak megvásárlásához nincs szükség komoly szakmai felkészültségre, sőt, a pénztárcának sem feltétlenül kell annyira vastagnak lennie. Nem véletlen tehát, hogy az Art Market Budapesten nagyon sok az élete első műtárgyát megvásárló látogató, márpedig a vásár – alapítása óta – több mint negyedmillió nézőt fogadott, és minden alkalommal szó szerint milliós nagyságrendű a látogatók és műtárgyak közötti kontaktusszám. A változás, vagyis a ma Magyarországon műtárgyak vásárlására nyitott fogyasztók számának növekedése nem kis részben ennek is köszönhető.
Mit mond annak, aki tanácsot kér, hogy milyen művészeti alkotás kerüljön ki az irodája vagy a lakása falára?
Ahol komolyabb és távlatibb a szándék, ott a vásárlást vagy gyűjtést több őszinte, személyes konzultáció előzi meg, hiszen – ahogy az egyik legnagyobb hazai magángyűjtemény tulajdonosa egyszer fogalmazott – egy gyűjtemény létrehozása maga is művészet. Azoknál pedig, akik csak egy-egy alkotás spontán megvásárlása kapcsán kérik ki a véleményemet, például a vásár forgatagában, a válasz mindig attól függ, hogy milyen motiváció áll a vásárlás mögött. Van, aki dekorációs szándékkal vagy ajándékba vásárol, van viszont, akiben befektetői törekvések dolgoznak. De bármi legyen is az ok, azt javaslom, hogy csak olyat vásároljon az ember, ami tetszik is neki.
Az Art Market Budapest október 9-ig a Bálna Budapest épületében látogatható.
