Kivégzés Brüsszelben: most választhatnak, az EU acélgyártására vár halál, vagy az ukránra – vajon hogy döntenek?
Miközben Ukrajna EU-csatlakozása körül általában is forrósodnak a viták, egy olyan szektor került a figyelem központjába, amely sokféle módon mutat rá Európa "Ukrajna-problémájára". Az EU tárgyalásokat folytat arról, hogy mentesítse az ukrán acélt egy kulcsfontosságú klímavédelmi intézkedés alól – közölte Kijev EU-nagykövete a Politico jelentése szerint.
Kérésével Ukrajna arra hivatkozik, amire szokott: a mentesség az EU szén-dioxid-intenzív termékekre kivetett importadója alól létfontosságú bevételt biztosítana számára az Oroszország elleni harcban, miközben Európa olcsóbban juthatna hozzá egy kulcsfontosságú erőforráshoz katonai fejlesztéseihez.
Mentességet az uniós szabályok alól Ukrajna ezer módon kapott már, adott esetben azonban az ukrán érdek az Európai Unión belül amúgy is hatalmas nyomás alá került európai gyártók érdekeivel ütközik.
Őket tönkretenni az ukránok javára ukrán függőséget teremtene, többek közt pont a fenti érvelésben szereplő hadiiparban. Ilyen függőségeket Brüsszel az elmúlt élvekben bőven vállalt Ukrajna mellett, ahogy Oroszország irányában is, csak ellenkező irányban. Nem megjósolható tehát az sem, az adott kérdésben mi történik.
Jurij Rizsenkov, a Metinvest vezérigazgatója – egy ukrán bányászati és kohászati óriásvállalaté, amely Olaszországban, Bulgáriában és az Egyesült Királyságban is működik – a brüsszelita lap szerint elmondta: Ukrajna miniszterelnök-helyettese, Tarasz Kacska megkereste cégüket a Szén-dioxid Határkiegyenlítési Mechanizmusról (CBAM) szóló tárgyalások kapcsán.
A CBAM létrehozásának célja az volt, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsen az EU-s vállalatok és azokon kívüli cégek között, amelyekre nem vonatkoznak az unió szigorú környezetvédelmi szabályai.
„Elemzéseket kér tőlünk” – közölte Rizsenkov. „Ötleteket kér.”
Hosszadalmas elemzés helyett az innenső oldalról csak néhány uniós acélipari vállalat neve, amelyek bajban vannak, elbocsátanak, vagy ezt fontolgatják: az ArcelorMittal, Thyssenkrupp, Hüttenwerke Krupp Mannesmann.
Az acélgyártás az ukrán gazdaság egyik megmaradt ékszere
Ukrajna acélipara a háború sújtotta gazdaság egyik fénylő pontja, és egyben kulcsfontosságú katonai erőforrás is. Eközben Európa igyekszik megfelelni a NATO új, tavaly Washington nyomására megemelt kiadási céljainak, ami azt jelenti, hogy a kontinens fegyvergyártóinak acélra van szükségük. Ukrajna az EU egyik legnagyobb külső beszállítója.
A fémek Kijev egyik legértékesebb exportbevételi forrását jelentik, és továbbra is Ukrajna egyik legnagyobb iparágát alkotják: a Világbank szerint 2023-ban közel 4 milliárd dollárt értek.
Az ukrán acélgyártók figyelmeztettek, hogy a januárban életbe lépett CBAM tönkreteheti európai piacukat, amely messze a legnagyobb számukra.
Egy vállalat azt állította, hogy az intézkedés „szinte azonnal” megölte európai üzletét, mivel a többletvám miatt aggódó ügyfelek 2026 első negyedévére minden rendelésüket lemondták.
De nem a CBAM az egyetlen probléma az ágazat számára. Rizsenkov szerint az ukrán acéltermékek exportja több mint felére esett vissza a 2022-es teljes körű orosz invázió kezdete óta – a 2021-es közel 5 millió tonnáról 2,2 millió tonnára.
„Két, Odesszába érkező hajót, amelyek a rakományunkért jöttek, két nappal ezelőtt drónok támadtak meg a vízen” – mondta. „Sok egyéb nehézség sújt minket a CBAM-on kívül is.”
Léteznek mentességek, csak...
Amikor a határadó ötlete először felmerült – még a 2022 februári invázió előtt –, az ukrán és az orosz acélcégek azt mondták, hogy az igazságtalanul célozza az importjukat. India szintén lobbizott a CBAM alóli mentességért, eddig sikertelenül.
Ilyen mentességek már léteznek, sorolja a lap:
- Liechtenstein,
- Izland
- és Norvégia – mint az Európai Gazdasági Térség tagjai – mentesülnek a CBAM alól.
- Svájc – amely integrálódott az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerébe – szintén nem tartozik alá. Észak-Írország is részleges mentességet élvez Írországhoz fűződő kapcsolatai révén.
Kiválóan felsorolja a brüsszelita lap, azt azonban elfelejtik, hogy egyik említett országnak sincs az ukránnal egy lapon említhető méretű acélipara.
Még EP-s támogatót is találtak, az európai gyártókat azonban elfelejtették megkérdezni
Az Európai Bizottság nem reagált a megkeresésekre. Az Európai Parlament törvényhozói ugyanakkor felvetették, hogy Ukrajna – mint potenciális EU-tag – szintén különleges elbánásban részesülhetne – írja a Politico.
„Valóban segítenünk kellene őket gazdaságuk újjáépítésében” – mondta Mohammed Chahim holland képviselő, aki a Parlament CBAM-felülvizsgálatát vezeti. „Alaposan meg kell vizsgálnunk, hogy az akkor meghatározott feltételek nem túl szigorúak-e, illetve hogy gyakrabban kellene-e értékelnünk, hogy Ukrajnának járjon-e mentesség.”
A Politico megtalálta tehát az érveket az ukrán mentesség mellett, de mivel egyszerre brüsszelita és Ukrajna-barát lapról van szó, egyelőre ebből még ne következtessünk a majdani döntésre.
Az mindenesetre feltűnő, hogy csak a pro érveket hozzák, az európai acélgyártókat azonban nem kérdezték meg, sőt a vita hátterére sem emlékeztettek.
A háttér pedig az, amit a Steel Market szakportál egy 2024 végi cikke foglal össze: az európai acélgyártók szinte rimánkodtak a védelemért egy olyan piacon, ahol hatalmas a túlkapacitás, és az amerikaiak és kínaiak versenye az uniós gyártást néhány év alatt majdnem negyedével vetette vissza.
Az Európai Acélszövetség (EUROFER) arra figyelmeztetett, hogy az EU és a tagállamok határozott fellépése nélkül Európa kockáztatja gyártóbázisának elvesztését, valamint azt a képességét, hogy vezető szerepet töltsön be a zöld ipari átállásban
– idézi fel a szakcikk.
Tulajdonképp Ukrajnát is bevehetnék ebbe a nem kicsattanóan vidám "buliba" az európaiak, csak akkor fittyet kellene hányniuk saját zöld szabályaikra. A másik megoldás, ha az ukrán ipar zöldátállásának cehjét is állja az EU – állt már mást is. A CBAM alól mentesíteni őket azonban gyorsabb és olcsóbb.
