Kiderült, miként befolyásolja az aktív életmód a Covid-vakcinák hatékonyságát
A beoltott, sportoló emberek mintegy 25 százalékkal kisebb valószínűséggel kerültek kórházba a koronavírussal, mint az ülőmunkát végzők, akik ugyanazt a vakcinát kapták – írja a Washington Post. A tanulmány megállapítása szerint az aktív életmód növelheti a koronavírus elleni vakcinák és az emlékeztető oltások hatékonyságát. A rendszeres testmozgás felerősítheti a következő koronavírus elleni védőoltás vagy emlékeztető oltás hatásait, még akkor is, ha az oltást csak hetekkel vagy hónapokkal később kapják meg – állapította meg a rendszeres testmozgás és a vakcinák közötti összefüggést vizsgáló, 200 ezer dél-afrikai férfi és nő bevonásával készült friss tanulmány.
Megállapították, hogy a koronavírus elleni védőoltás a vizsgált személyeknél hatékonyan megelőzte a súlyos megbetegedéseket.
A legjobban azonban azoknál működött a védőoltás, akik rendszeresen mozogtak,
és körülbelül 25 százalékkal kisebb eséllyel kerültek kórházba a fertőzéssel, mint a mozgásszegény életmódot folytatók, annak ellenére, hogy mindenki ugyanazt a vakcinát kapta.
A tanulmány alátámasztja azokat a bizonyítékokat, amelyek alapján az oltás mellett a napi testmozgás a legfontosabb dolog, amit a súlyos koronavírusos megbetegedések megelőzése érdekében tehetünk
– mondta Robert Sallis, a kaliforniai Kaiser Permanente Fontana Medical Center sportorvosa, aki szintén kutatta a koronavírus és a testmozgás közötti összefüggéseket. A tanulmány eredményei azonban kérdéseket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy a mozgás milyen mértékben növelheti leginkább a védőoltás előnyeit.
Az elmúlt évben számos kutatás kimutatta, hogy az aktív életmód csökkenti a súlyos szövődmények kockázatát vírusos megbetegedések esetén. Egy olyan tanulmány is készült, amelyben azokat vizsgálták, akiknek a koronavírustesztje még a védőoltások elérhetővé tétele előtt lett pozitív: a megbetegedés előtt rendszeresen sétálók vagy egyéb edzésformát választók, körülbelül fele akkora valószínűséggel szorultak kórházi kezelésre, mint az ülőmunkát végzők. Korábbi tanulmányok szintén azt a következtetést vonták le, hogy az aktív életmódot folytató emberek lényegesen kisebb valószínűséggel fertőződtek meg, kerültek kórházba vagy haltak meg a koronavírus miatt, mint a kevesebbet mozgók.
Mindenképp van összefüggés a rendszeres testmozgás és a koronavírus elleni immunitás között – véli Sallis.
Az immunrendszer működése javul a rendszeres testmozgással, ahogyan a tüdő egészségére és a gyulladásos folyamatokra is kedvező hatással van
– hangsúlyozta.
A British Journal of Sports Medicine című szaklapban publikált tanulmányhoz a johannesburgi kutatók közel 200 ezer férfi és nő anonim adatait gyűjtötték össze.
Még a teljesen beoltottak körében is jelentős különbséget jelentett a testmozgás a koronavírus-fertőzés lefolyásában – mondta Jon Patricios, a johannesburgi Witwatersrand Egyetem klinikai orvoslás és egészségtudományok professzora.
A hetente legalább 150 percet sétáló vagy egyéb mozgásformát űző emberek majdnem háromszor kisebb eséllyel kerültek kórházba a koronavírus-fertőzéssel, mint azok, akik oltottak voltak, de ülőmunkát végeztek
– mutatott rá. De még azoknál az oltottaknál is, akik ennél kevesebbet, hetente csupán egy órát mozogtak, 1,4-szer kisebb volt a kórházba kerülés valószínűsége, mint a mozgásszegény életet élő oltott csoportnál.
Az, hogy az aktivitás mértéke miként növeli a vakcinára adott immunválaszt, még némileg tisztázatlan, a feltételezések szerint azonban a sportolók erős immunrendszere minden egyes oltás után egyre nagyobb számban hozza létre a koronavírus elleni antitesteket. Ezenfelül az életmód is befolyásolhatja az oltásra adott immunreakciót, és olyan faktorokon is múlhat, mint az étrend és a jövedelem.
