A világ egyik legelterjedtebb rakétája csapódott be kedden este Lengyelországban, amelyből európai országokban is található raktárkészlet, ezért is próbálták a világ vezetői a lehető legóvatosabban meghatározni, valójában kitől is származhatott a lövedék. Ukrajna és Oroszország is több tucat – ha nem több száz – SZ-300-as rakétarendszert használ a február óta tartó háborúban. A legfrissebb hírek szerint valószínűleg az sem kizárt, hogy egy eltévedt ukrán rakéta lehetett a felelős a lengyel tragédiáért.
Az SZ-300-as az egyik legjobb és legsikeresebb fejlesztése a szovjet hadiiparnak. Az első egységeket 1978-ban állították hadrendbe, és az elmúlt több mint négy évtized háborúinak többségében ott volt. A BBC korábbi bemutatása szerint
a rakétarendszer több járműből áll, köztük mobil radarállomásból, parancsnoki járműből és a szintén mobil kilövőállomásból.
Egyszerre több rakétát is képes kilőni, amelyek – attól függően, hogy milyen rakétával van felszerelve – akár 400 kilométerről is célba találhatnak. Az SZ-300-at elsősorban légvédelmi, föld-levegő rakétának tervezték, azaz az ellenséges repülők vagy rakéták megsemmisítésére alkalmazható, de kiválóan alkalmas földi célpontok kilövésére is.
Kimerülőben vannak az európai rakétakészletekSúlypontmódosulás figyelhető meg az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai támogatásban. Egyre nagyobb szerepet játszanak a légvédelmi rendszerek, kiváltképpen a „trió”, a Patriot, a NASAMS és az Iris-T. |
Az SZ-300-asból 1978 óta többféle változat is készült, amelyek különböző nevet viselnek. A mai napig több országban rendszeresített eszköz, Oroszország mellett a legtöbb szövetségese, így Fehéroroszország, Észak-Korea, Kína, Szíria, India és Irán is rendelkezik vele. Európában Bulgáriának és Görögországnak is van SZ-300-as légvédelmi rendszere.
Korábban Szlovákiának és Németországnak is volt belőle, de az utóbbi az újraegyesüléskor visszaküldte Oroszországba,
míg az előbbi az utolsó rendszereit átadta Ukrajnának a mostani háborúban.
