Bő fél napon keresztül úgy tűnt, hogy minden eddiginél nagyobb az orosz–ukrán konfliktus kiterjedésének veszélye, de szerda délutánra megnyugodtak a kedélyek, miután kiderült: feltehetően nem Oroszország lőtte ki a Lengyelországban becsapódó és két ember halálát okozó rakétát, hanem egy eltévedt ukrán légvédelmi rakéta találta el kedden a lengyel falut, Przewodówot.

PRZEWODOW, POLAND - NOVEMBER 16: Members of the Police and locals searching the fields near the village of Przewodow in the Lublin Voivodeship, seen on November 16, 2022 in Przewodow, Poland. Two people were killed around 4pm on Tuesday afternoon in an explosion at a farm near the Polish village of Przewodow in south-eastern Poland. About six kilometers inside the country's border with Ukraine. Artur Widak / Anadolu Agency
Fotó: Artur Widak / AFP

Az áttörést az ügyben az hozta meg, hogy Varsó szerdán közölte: nem aktiválja a 4. cikkelyt, azaz nem kéri a beavatkozását a területére becsapódott rakéta miatt. Andrzej Duda lengyel elnök szerint nagyon valószínű, hogy ukrán rakéta csapódott be, és nem szándékos támadás történt. Az biztos, hogy orosz gyártmányú rakéta volt, de arra nincs bizonyíték, hogy az oroszok lőtték volna ki. Sőt, az államfő szerint a legnagyobb valószínűséggel egy eltévedt ukrán légvédelmi rakéta lehetett.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint semmilyen jel nem utal arra, hogy Oroszország katonai csapást tervezne a NATO-tagállamok vagy maga a szövetség ellen. Stoltenberg közölte: a jelenlegi vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy egy ukrán légvédelmi rakéta volt a felelős, amelyet egy orosz cirkálórakéta elfogására lőttek ki. 

Korábban Joe Biden amerikai elnök is azt mondta, hogy a röppályák alapján a rakétát valószínűleg nem Oroszországból lőtték ki.

Moszkva következetesen tagadta, hogy ő lőtte ki a rakétát, míg Kijev egyelőre nem hajlandó a beismerésre, és továbbra is Oroszországot vádolja. Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára közölte: Ukrajna azonnali hozzáférést kér a lengyelországi robbanás helyszínéhez. Danilov azt állítja, hogy kész bizonyítékot szolgáltatni arra, hogy Oroszország a felelős az incidensért, de részleteket nem közölt. Volodimir Zelenszkij szintén tagadta, hogy a rakéta ukrán volt, egyben jelezte: Kijev részt akar venni a vizsgálatban és bizonyítékokat vár.

A Reuters beszámolója szerint Przewodów lakosai mindenesetre megkönnyebbültek, hogy a rakéta nem orosz, hanem ukrán volt, mivel tartottak a harmadik világháború kirobbanásától. A település egyik vezetője szerint, ha ez az ukránok hibája, akkor ennek nem lehetnek komoly következményei, míg egy nagyobb fegyveres konfliktus közvetlenül érintené a határ mentén fekvő települést.

Persze az orosz fél nem hagyta ennyiben a dolgot: az MTI Marija Zaharovára, a tárca szóvivőjére hivatkozva azt írta, hogy bekérették az orosz külügyminisztériumba szerdán a moszkvai lengyel nagykövetség ideiglenes ügyvivőjét a przewodówi rakétaincidenssel kapcsolatban. Az orosz diplomáciai tárca közleménye szerint Oroszország felszólította Lengyelországot, hogy 

ne üljön fel Kijev provokációinak, és maga se provokáljon,

továbbá Moszkva elvárja Varsótól, hogy hagyjon fel minden oroszellenes spekulációval az incidenssel kapcsolatban.

Zaharova a lengyel ügyvivővel folytatott tárgyalás előtt a Telegramon felvetette a kérdést, hogy vajon nem kellene-e a lengyel hatóságoknak bocsánatot kérniük az oroszellenes kirohanásokért és a varsói orosz nagykövet kedd éjszakai bekéretéséért, miután Andrzej Duda elnök is balesetnek nevezte a rakétaügyet.

Higgadtan mérlegelve az eseményeket persze már könnyű belátni, hogy gyakorlatilag nincs érv a szándékos provokáció mellett. „Egyik félnek sem érdeke az orosz–ukrán háború esetleges eszkalálása” – hangsúlyozta a VG Podcastnak az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója, Anton Bendarzsevszkij. Ebben a helyzetben a szakértő szerint kizárható, hogy Moszkva szándékosan provokálná, tesztelné a NATO tűrőképességét.

A NATO-nak is bőven van abból a rakétából, amely becsapódott Lengyelországban

Az SZ-300-as rakétarendszer az egyik legjobban sikerült szovjet hadieszköz, nem csoda, hogy még több mint négy évtized után is ennyien használják. Ukrajna és Oroszország is több tucat – ha nem több száz – SZ-300-as rakétarendszert használ a február óta tartó háborúban, az ukránok jelenleg is ezzel védekeznek. Az első egységeket 1978-ban állították hadrendbe, és az elmúlt több mint négy évtized háborúinak többségében bevetették.