A Déli Körvasút projekt új állomásokat és új járatokat is eredményez, nemcsak az ingázók, hanem a városban közlekedők számára is új lehetőségeket nyitva, így több mint kétmillió ember mindennapjait könnyítené meg a beruházás. A vonalszakasz a MÁV Zrt. 1-es, Budapest−Hegyeshalom−Rajka vasúti fővonalának része, ezáltal kiemelt nemzetközi jelentőséggel is rendelkezik – írja a Magyar Építők.
A fejlesztés célja, hogy több vonat közlekedjen az agglomeráció és Budapest között, a vasút mint fenntartható közlekedési eszköz versenyképes alternatívája legyen a személyautós közlekedésnek, és nagyobb szerephez jusson Budapest közlekedésében.
A projekt környezetvédelmi engedélyét a bíróság 2022 februárjában civil szervezetek kezdeményezésére megsemmisítette. Ennek hatására az engedélyezési eljárást a hatóságnak újból le kellett folytatnia, a vizsgálatok után, 2022 novemberében hozott környezetvédelmi hatósági határozat szerint a beruházás újból megkapta az engedélyt, amelyet később ismét megtámadtak. A cikk emlékeztet, hogy az érvényes és hatályos környezetvédelmi engedély megléte alapvető feltétel az európai uniós pályázat sikeréhez.
A cikk szerint
a beruházáshoz kapcsolódó környezetrendezési projekt keretében egy egységes, összefüggő zöldterület jöhet létre Újbudai zöldfolyosó néven a Budaörsi út és a Duna között.
Új gyalogos, kerékpáros kapcsolatok is kiépülnek a vasút két oldala között, a zöldfelületek megújításához a helyi lakosság véleményét is kikérik, és közösségi tervezés során készülnek el a tervek.
A fejlesztés keretében három új, forgalmas vasúti megállóhely is épül. Az egyik a Soroksári útnál, a Közvágóhíd közelében, a másik – egy külön építési fázis keretében – az Üllői útnál, a Népliget mellett. Mindkettő nagy forgalmú sugárutak, rozsdaövezetből dinamikusan fejlődő városi területek számára adja meg a környezetbarát és gyors kötött pályás közlekedést, a városi metró- és hévhálózattal is új kapcsolatokat létesítve. A harmadik új megállóhely Budán, a XI. kerületben, a Duna közelében, Nádorkertnél lesz, ahol a környéken tízezres nagyságrendben épültek, épülnek irodai munkahelyek, lakások.
A projekt környezetvédelmi hatásait tovább vizsgálva figyelembe kell venni az Európai Parlamentnek és Tanácsnak a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) fejlesztésére vonatkozó uniós rendeleteit, amelyek szerint a törzshálózatnak az átfogó hálózaton belüli, 2030-ig történő meghatározását és a fejlesztésére irányuló megfelelő intézkedések meghozatalát kiemelt fontossággal kell kezelni. A törzshálózat alkotja majd a fenntartható multimodális közlekedés fejlesztésének gerincét, hozzájárul azon célkitűzések eléréséhez, amelyek szerint a közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátást 2050-re az 1990-es szinthez képest 60 százalékkal csökkenteni kell. Az érintett tagállamoknak tehát intézkedéseket kell hozniuk a közös érdekű projektek 2030-ig történő befejezése érdekében.
Korábban a Világgazdaság is beszámolt arról, hogy a kormány felmondta az Európai Bizottsággal kötött támogatási megállapodást a Nyugati pályaudvar továbbtervezésére. Az Építési és Közlekedési Minisztérium felhívta a figyelmet, hogy a gazdasági helyzet miatt a korábbi Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz-projektlista módosult, olyan fejlesztések kerültek fel rá, mint a
- Déli Körvasút,
- a Debrecen–Nyíregyháza vasúti vonalszakasz fejlesztése,
- kapacitásnövelés a magyar–ukrán határforgalomban,
- a Gubacsi vasúti híd és
- a Csepeli Szabadkikötő fejlesztése.
Mindezt a Lázár János vezette tárca úgy kommentálta, hogy az új projektlistára olyan fejlesztések kerültek fel, amelyek mindegyike gazdaságélénkítő hatású.
