Megkezdődött a tárgyalás a kiemelt stratégiai partnerségi megállapodás létrehozásáról Magyarország és Törökország között – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten. A tárcavezető a török kollégájával, Mevlüt Cavusogluval közös sajtótájékoztatón rámutatott, hogy Magyarország rendkívül nagyra értékeli Ankara szerepét a legfontosabb globális kihívások kezelésében.

CAVUSOGLU, Mevlüt; SZIJJÁRTÓ Péter Budapest, 2023. január 31.Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) fogadja hivatalában Mevlüt Cavusoglu török külügyminisztert 2023. január 31-én.MTI/Illyés Tibor
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogadja hivatalában Mevlüt Cavusoglu török külügyminisztert 2023. január 31-én.
Fotó: Illyés Tibor / MTI

Leszögezte, hogy Magyarország, Ukrajna szomszédjaként, súlyosan érzékeli a háború negatív hatásait, ezért érdekelt a minél előbbi békében.

Kiemelte, hogy manapság már ahhoz is bátorság kell, hogy valaki a békéről beszéljen, az érintetteket Putyin szövetségeseiként, az oroszok barátjaiként tüntetik fel.

Holott a háborúnak csak tárgyalásokkal lehet véget vetni, ezt Törökország sikeres közvetítési kísérlete is bizonyította

– mondta, utalva a gabonaexport újraindításáról létrejött megállapodásra. Szijjártó Péter felkérte Ankarát a közvetítési törekvései folytatására, ezek nyomán ugyanis a világ közelebb került a béke reményéhez.

Az eseményen köszöntötte Tilki Attila fideszes képviselőt, aki a Türk Államok Szervezetének keretein belül működő Bölcsek Tanácsának tagja, amely tanács kezdeményezte Recep Tayyip Erdogan török elnök felterjesztését a Nobel-békedíjra.

A kezdeményezés lényege, hogy Erdogan elnök úr kapja meg a béke Nobel-díjat, tekintettel arra, hogy az Ukrajnában zajló háború során az egyetlen sikeres közvetítési kísérlet Törökország elnökének nevéhez fűződik

– hangsúlyozta.

A miniszter ezek után arról számolt be, hogy Törökország az európai energiaellátási válság kezelésében is kiemelt szerepet játszik, miután mára a Török Áramlat az egyetlen teljes kapacitással üzemelő, kelet-nyugati gázvezeték a kontinensen.

Ráadásul – mint hangsúlyozta – a jövő energiabiztonsága a diverzifikáción múlik, és ennek középtávon a legreálisabb forgatókönyvét a megnövelt azeri földgázkitermelés bevonása jelenti, amihez földrajzi okokból szükség van Törökországra is. A tranzitról szóló vállalatközi egyeztetések már meg is kezdődtek. 

Már tárgyalunk arról, hogy a török földgázvezeték rendszerhez megnövekedett magyar vállalati hozzáférés legyen annak érdekében, hogy Azerbajdzsánból Magyarországra tudjuk szállítani a kitermelt földgázt

– mondta a miniszter.

Ezt követően kitért az illegális migrációra is, amelynek kezelése Európa számára nem lehetséges Törökország nélkül.

Ha Törökország nem tartja féken az illegális migrációt, akkor mi, itt, Európában, egy kezelhetetlen kihívással nézünk szembe

– jelentette ki, és felszólította a nemzetközi közösséget a szíriai menekültek hazatérését lehetővé tevő körülmények megteremtésére.

A magyar0ľtörök együttműködés nagy segítséget jelent a három legfőbb biztonsági kihívás kezelésében, és ennek fontosságát elismerve, megállapodás született a két ország közötti stratégiai partnerség egy szinttel történő megemeléséről, az erről szóló egyezményt a következő magas szintű találkozón alá is írhatják – összegzett.

Szijjártó Péter megerősítette, hogy a kormány támogatja Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, s ennek ratifikációja februárban az Országgyűlés elé kerül. 

Ezt követően elfogadhatatlannak nevezte, hogy nemrég egy stockholmi tüntetésen Koránt égettek, azt a svéd reagálást pedig baromságnak minősítette, miszerint egy másik hit szent könyvének elégetése a szólásszabadság része lenne.