A svéd kormány nem ad ki Törökországnak négy körözött személyt, akik állítólag kapcsolatba hozhatók a 2016-os hatalomátvételi kísérletért felelőssé tett, Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muszlim hitszónokkal – jelentette csütörtökön a TT svéd hírügynökség. A TT szerint a kiadatási kérelmeket Ankara 2019-ben, illetve 2020-ban terjesztette elő Svédország és Finnország, valamint Törökország háromoldalú megállapodása előtt, amely a két észak-európai ország NATO-csatlakozásával kapcsolatos török aggályokat volt hivatott orvosolni.
A svéd legfelsőbb bíróság tavaly nyáron döntött arról, hogy ezt a négy embert nem adhatják ki, így a stockholmi vezetésnek nem maradt más választása, mint ezt a döntést követni – ismertette a TT. A svéd külügyminisztérium egyelőre nem reagált az ügyben.
A török diplomácia december végén nagyon kedvezőtlen fejleménynek minősítette, hogy a svéd legfelsőbb bíróság megtagadta Bülent Kenes török újságíró kiadatását,
akit a török vezetés mások mellett felelőssé tett a 2016-os törökországi puccskísérlet kiterveléséért, és szintén Gülen támogatójának tart.
Svédország szerint a törökök túl sokat kérnek a NATO-csatlakozáshozA védelmi egyezménybe való belépéshez Törökország támogatására is szükség van. |
A török külügyminisztériumba a nap folyamán bekérették Svédország ankarai nagykövetét amiatt, hogy egy stockholmi tüntetésen lábbal felfelé felakasztottak egy Recep Tayyip Erdogan török elnököt formázó bábut. A török kormányzati sajtóban megjelent felvételek szerint a Törökországban betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) tagjai tüntettek a stockholmi városháza előtt, de csak kevés embert látni a videón.
Elvárjuk, hogy a történtek elkövetőit azonosítsák, lefolytassák a szükséges eljárásokat és Svédország megtartsa ígéreteit
– ismertette egy török diplomáciai forrás.
A kormány védelmezi a politikai döntésekkel kapcsolatos nyílt vitát, de határozottan elhatárolódik a politikai élet szereplőivel szembeni fenyegetésektől és gyűlöletkeltéstől
– írta Tobias Billström svéd külügyminiszter mikroblogján.
Fahrettin Altun török elnöki szóvivő szerint az, hogy PKK-terroristák kihívást intézhetnek Stockholm szívében a svéd kormányhoz, bizonyítéka annak, hogy a svéd hatóságok nem tettek megfelelő lépéseket a terrorizmussal szemben.
Svédország és Finnország tavaly május közepén kérte felvételét a NATO-ba Oroszország ukrajnai háborúja miatt. Törökország egyelőre nem hajlandó ratifikálni a NATO-felvételhez szükséges csatlakozási jegyzőkönyveket. A török vezetés azzal indokolja húzódozását, hogy a két tagjelölt állam „terrorszervezeteket” támogat, mint például a PKK-t.
Június végén már megoldódni látszott a vita. Törökország azonban most úgy véli, hogy különösen Svédország nem tett még eleget a megállapodásnak. Ankara egyebek mellett állítólagos terroristák kiadatását követeli.
