Ulf Kristesson svéd miniszterelnök vasárnap egy védelmi konferencián jelentette be, hogy bár országa nem tudja teljesíteni Ankara minden feltételét, amelyet a NATO-csatlakozáshoz kötöttek, jelentős lépéseket tettek és bíznak abban, hogy Törökország jóváhagyja a döntést – írta a Reuters.
Törökország egyrészt megerősítette, hogy megtettük, amit mondtunk, de továbbra is olyan dolgokat akar, amelyeket mi nem tudunk vagy nem akarunk megadni nekik.
– mondta Kristesson.
A májusban kérelmezett NATO-csatlakozást Törökország ellenezte, és azzal vádolta a skandináv országokat, hogy ellenséges fegyvereseket rejtegetnek, többek között a Kurdisztáni Munkáspárt tagjait.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter karácsony előtt is kritizálta Svédországot, ugyanis szerintük nem tesznek konkrét lépéseket a terrorizmus ellen, és ezzel veszélybe sodorják hazáját. Szerinte emiatt a NATO-tagság elfogadhatatlan.
Bár a csatlakozást kérelmező országok már több ügyben is engedtek, továbbra is vitás pont a törökök által terroristának tartott személyek kiadatása. Míg a svédek több ilyen embert is fogságban tartanak, szerintük emberi jog kérdések miatt a foglyok átadása nem megoldható. Arról nem is beszélve, hogy az egyik, Ankara által megvádolt személy egy újságíró, aki állítólag kapcsolatban a állt a puccskísérlettel vádolt Fetullah Gülen iszlám tudóssal.
Bár az országok között egyelőre patthelyzet alakult ki, Törökország a jelek szerint egyre inkább afelé hajlik, hogy engedélyezze a csatlakozást. Igaz, a vétójogát előszeretettel használja arra, hogy a nemzetközi politikában elérje a céljait, az eddigi sikereik valószínűbbé teszik a belépés engedélyezését.
Finnország, amely korábban bejelentette, hogy csak a svédekkel együtt hajlandó belépni a NATO-ba, kijelentette, hogy számukra a tagság nem sürgős, készek várni skandináv szomszédjukra, azonban a Törökországnak eddig tett engedményeiken túl ők sem hajlandók további lépésekre.
